S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

Szlovák viseletek, öltözködési szokások

kék, vagy fekete blúzzal és koszorús kendővel, a sötét színű posztó szoknyát a majkóval, valamint a sötétkék lyster szoknyát ugyanilyen réklivel, fekete köténnyel, és világos színű selyem kendővel. Az 1940-es években a lyster szoknyához piros virágos, vagy drapp-sárga mintás selyemből varrott réklit is felvettek, drapp színű selyem kendőt kötve a fejükre. Ezeket a mha együtteseket már a nagyszombati feltámadási körmenetben felöltötték. Űrnapján ugyancsak ünnepi, világos színű ruhában vettek részt a körmeneten, bár ekkor a mha anyaga nem volt meghatározott. Az öregek azonban finom anyagú, sötét öltözetben jelentek meg a szertartáson (93. kép Jásd). Pünkösdkor viszont szigorú előírás határozott a jelképes piros mha viseléséről, amelynek felöltése e napon az asszonyokra nézve is kötelező volt. Piros mosóselyemből, vagy gyöngyselyemből készült szoknyát, réklit, vagy blúzt, hozzá piros szövet, vagy selyem kendőt és fekete klott kötényt, vagy piros virágos selyem réklit, körülrakott bama lyster szoknyát kötény nélkül és bama mintás selyem kendőt vettek. Fehérvasárnap és áldozócsütörtök ünnepi öltözete a húsvétival egyezett meg. A nagyünnepek között foglal helyet Péter-Pál napja is, hisz ekkor tartják Szápáron a búcsút. A délelőtti misére világoskék selyemruhában, vagy lysterben mentek, mivel a világos szín előírt volt ez alkalomra. Délután már másik ruhát öltöttek: fehér mohi blúzt, világos színű selyem szoknyával és fehér batiszt köténnyel. E napon több fehér rövid ujjú blúzra is szükség volt, hisz háromszor is 93. kép: Úrnapi lombokkal a templom előtt, Jásd— 1941 (Herkely Károly felvétele)