Kutasi Kovács Lajos: Vasárnapok hétköznapok (Veszprém, 2005)

TŰZTORONY

VASÁRNAP A kolostor romfalai között, ahol egykor Margit élt, a királylány és szent, gyermekkoromban még káposzta nőtt. Később kiásták a romfalakat, s kereszttel jelölték meg. A kolostor mellett ősi malom kereke forgott. Megvolt talán már Margit idejében is? Lehet. De bizonyos, hogy megvolt akkor, amikor a müezzin énekelt a tűztoronyban, a bástyán, és turbános török legények, piros bugyogós janicsárok sarcolták meg a molnárokat, majd meg vallon „felszabadítók" vitték el a lisztjét. Aztán eltűntek a bégek, a pasák, a janicsárok s a vallonok is. Csak a falak maradtak, s az élet. A magyar élet a pannon tájba ágyazva. Mert eltűntek a rómaiak is e tájról, utánuk mentek a hunok s az avarok is. De mi megmaradtunk. Embernek, magyarnak. Életnek.