Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Szacsvay Éva: „...Isten ditsősegere adta...." Református egyházművészet - népművészet

A textíliáknál a feliratozások többet őriznek meg az adományozás szokásának változásairól, mint a templomoknak ajándékozott ötvösmunkák feliratai. Az adományozás kialakulásának sora a templommal, mint építménnyel kezdődik,

4 annak felújításával, belső kifestésével folytatódik. A nemes adományozók, patrónusok elsősorban az ezüst kelyhek, kannák, kenyérosztó tálakat adományozták, ezeket ugyanis, mint a szakrális cselekvéseknek nélkülözhetetlen eszközeit kellett először előteremteni a templomok használatbavétele után. Ha nincs patrónus, nemes adományozó, a gyülekezetek összeadják az edények költségeit. Gyerőmonostoron az adományozókról, többnyire a XVIII. században inkább a klenódiumok tudósítanak. Felirataik sokkal kifejezőbbek a tárgyak tágabb konnotációit illetően is. A fémtárgyak többsége a nemesi adományozás eredménye. Hogy Gyerőmonostornak a XVIII. században jelentős kisnemesi lakossága volt, a templomi tárgyi világ is megerősíti.

5 Négy ötvösmunka szolgál a templomban: 1.) Aranyozott ezüst barokk kehely, mesterjeggyel, feliratos: „A.M.GYERŐ MONOSTORI REFORMATA ECCLESIA ÚRASZTALÁRA VALÓ POHÁR TSINÁLTATOTT ANNO 1765". Magassága 20 cm, átmérője 9 cm, régi ltsz.: 29. - 2.) Aranyozott ezüst kanna, fedeles, feliratos: „EZEN KANÁT TSINÁLTOTTA A MAGA KÖLTSÉGÉVEL TKTS SOMBORI DRUSIANNA ÚR ASSZONY A M: GY: MONOSTORI REF:S: ECCLANAK 1797 DIK ESZTENDŐBEN". Magassága 25 cm, átmérője 10 cm, régi ltsz.: 33. 3.) Fedeles ezüst kehely, domborított, csiszolt, vésett, szecessziós ízü, feliratos: „ÉDESANYJA HORY FARKASNÉ AUMÜLLER RÓZA (SZ.1823 JULIUS 16. MH. 1869.MÁJ.1.) ÁLDOTT EMLÉKÉRE A M:GY. MONOSTORI EV.REF. NŐK HASZNÁLATÁRA ADTA HORY BÉLA KOLOZSVÁRMEGYE ÁRVASZÉKI ELNÖKE ÉS EGYHÁZM. ALGONDNOK 1891. OKT.l". Magassága 29 cm, átmérője 12 cm, ltsz.: 28. - 4.) Ezüst kehely, szecessziós díszítéssel, feliratos: „GYÓGYULJATOK!" KEDVES SZÜLŐFALVAM BETEGEINEK NYÚJTOM E POHARAT. GYARMATHY ZSIGÁNÉ, HORY ETELKA 1902." Magassága 17 cm, átmérője 8,5 cm. Úgy tűnik, hogy a három, Kalotaszeg-Felszeg peremén háromszögben elhelyezkedő település, egyben a Gyeröfi nemzetséggel kapcsolatban a XV-XVI. századtól jelentős jogokkal és társadalmi súllyal rendelkezett (Bánffyhunyad mezőváros, Monostor, a nemzetség egyházi központja, valamint Vásárhely ebben az időben kiemelkedő vásárok helye), egymás közelében, házasodási és más kapcsolatok szorosabb hálójában, nemesi és jobbágy, illetve mezővárosi parasztlakossággal, ennek megfeleltethető korai, a tárgyak nyelvén „elbeszélt" református egyháztörténetük is.

6 E három helység közül a gyerővásárhelyi gyülekezet őrzi a legkorábbi főnemesi adományozással a legjellegzetesebb templomi tárgyegyüttest, Bánffyhunyad anyaga szerényebb, gyülekezete ugyan nagyobb, de mezővárosi jellege látható a templomi tárgyak anyagában is. Korai polgárosodásának nyomait is mutatja e leltár, amelyben Gyarmathy Zsigánénak stílusformáló és az életmód szempontjából is mintaadó szerepe lehetett.

7 Főleg mennyiségében tér el a monostori tárgyak anyagától, jellege szintén kevés 4 Az egyik legkorábbi lehet egy latin nyelvű építési tábla a kolozsvári Szt. Mihály plébánia lépcsőfordulójában 1450-ből: „Ezt az épületet építette Szent Mihály főangyal tiszteletére / Tisztelendő Slevnig Gergely, a törvénytudomány és a szabad / művészetek koszorúsa, ez időben a város plébánosa, különösen előrelátó Veres Tamás és Slevnig György városi bíró / urak, az ő nagyatyja és szülői, és más jóemberek javaiból, / akiknek jutalma el van téve az egekben..". Jakab Albert 2003. 140. 5 Balogh-Fülemile 2004. 143-164. 6 Balogh - Fülemile 2004. 11. sz. térkép, 159-163. 7 Hunyadon a vagdalásos hímzést kedvelték inkább, amely a régi récék hatását kelti és egy polgárosodott kisnemesi életmódot azonosít a XIX. század nyolcvanas éveiben. A ma hímző hunyadiak is szívesebben varrják a vagdalásost, mint az írásost. Tudatosan igyekeznek megőrizni hímzéskultúrájuknak ezt a vonását, amelynek kialakításában Gyarmathy Zsigánénak volt jelentős szerepe, de például a két háború