Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Juhász Katalin: Ó szent víz... A szentkúti rituális mosakodás

tárgya lehetne. Most leginkább azokat a jellegzetes típusokat mutatnám be, amelyek a kegyhelyeken leggyakrabban előfordulnak. A búcsúsok legtöbbje nő. Népviseletben vannak a hagyományőrző kis fal­vakból érkező középkorú és idősebb asszonyok. Ál­talában csoportosan végeznek minden ájtatosságot a beköszöntéstől kezdve a búcsúzásig. A viseletek az adott közösség tagjai számára egyértelműen jelzik viselőjének korát, családi állapotát és azt, hogy mi­lyen alkalomra vette fel. A búcsúra azt a konfigu­rációt viselik, amely speciálisan templomba járásra, búcsúra szól. Az öltözetek következő nagy csoportja a sötét egybeszabott ruha, kendő, kardigán, fekete ridikül. Ez tipikusan a népviseletből már kivetkőzött idősebb falusi asszonyok ruhája. Egy másik tipikus öltözet a mintás jersey ruha, kardigán, dauerolt haj. Ez a kö­zépkorú, ötven év körüli falusi, kisvárosi asszonyok „,,,,, , ,, „ ,, r . . , 2. kep. Matraverebely-Szentkut, 1947. Manga divatja volt a gyűjtés idején. Meg egy jellegzetes Janosfelvétele (Népr ajzi Múzeum F. 93139) csoport van viselet szempontjából, ezek a cigányok. Mindig nagyon harsány, színes és sajátosan slampos az öltözetük. Mindez összetéveszthe­tetlenül jelzi etnikai hovatartozásukat. A rózsafüzér a hagyományos vallásos hit tárgyi kelléke a katolikusoknál. Kizárólag idős asszonyok kezében látható. Olyan jel, amely azt fejezi ki, hogy viselője hagyományosan vallásos közösség tagja, mélyen hívő. A búcsújáróhelyen hagyott különböző tárgyi jelek a csodás gyógyulásokról, a kérés tel­jesítéséről tanúskodnak. Ilyenek például a hálatáblák, amelyeknek funkciójuk is van, hogy a rajtuk keresztül képviselt egyén tartós kapcsolatban maradjon a szent hellyel. Ugyanezt a célt szolgálják a kegyhely fáiba vésett monogramok, évszámok vagy a kegyhely építménye­inek falán, berendezési tárgyain olvasható felírások. Sok helyen otthagyott mankók, a fájós testrészt mintázó viaszofferek, ezüst szívek és láncok jelzik a csodás gyógyulásokat. Gya­kori jelek a forrás környéki fákra aggatott rongyok is. Innen származik az egyik verebélyi kút elnevezése is: „Rongyoskút". A proxemikus kódok, vagyis a térbeli mozgások a búcsújárás legtöbb mozzanatának jellegzetes összetevői. A búcsú napján nagy tömeg gyűlik össze. Az események több hely­színen zajlanak. Gyorsított légifelvételeken jól meg lehetne figyelni a kiemelt pontok népsű­rűségének a központilag szervezett programokat követő hullámzásszerü változását. E programok idején a kút körül kevesebben tartózkodtak, míg a szünetekben mindig fellendült a forgalom. (A két távolabbi forrás elég nehezen megközelíthető, ezért csak az elszántabbak keresik fel ezeket. Forgalmuk a nap folyamán végig viszonylag állandó.) Már szóltam a kút aurájáról, amelyben az emberek viselkedése megváltozik. Az au­rán kívül az emberek általában csoportosan, lazán, szellősen elhelyezkedve, viszonylag na­gyobb távolságra állnak egymástól, és a tér bármely pontja felé fordulhatnak. Ha csoporto­san állnak, akkor leginkább egymás felé fordulnak. A kúthoz közeledve az emberek közötti távolság egyre kisebb, míg végül a kút közvetlen közelében szinte egymáshoz préselődve várnak sorukra a vízcsapoknál.

Next

/
Thumbnails
Contents