Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Silling István: Szent Cirákus (Cirjék), a szemverést gyógyító

A második ráolvasásszövegben a név alakja bizonyára a többszáz éves szájhagyományozódás által történt elhallás eredménye, de még így is biztosan kikövetkeztethető, hogy valójában kiről is van szó. De valójában ki is volt Szent Cirákus, Cirunkos, akiről sem a kétkötetes A szentek élete," sem a Szentek kislexikona*

2 nem tesz említést. Latinul Cyriacus, magyarul Szent Cirjék nevével egy az 1400 körüli időkből fennmaradt bajorországi imaformulában találkozunk először, ahol Szent Cyriacusként szerepel, s később több imában is.

13 Legendájának éppen a központi eleme az a mozzanat, amikor a megmagyarázhatatlan, de a szemveréssel rokonítható betegségből gyógyít. A Magyar katolikus lexikon már említi nevét, s szerinte a keresztény Cyriacus diakónus volt, s Diocletianus császár lányát gyógyította meg, kiűzte belőle az ördögöt. A császár hálából ugyan megjutalmazta, de utóda mégis a fejét vette a gyógyítónak. „Az ikonográfia ... Cyriacust ismeri, akit a tizennégy segítőszent között, mint a gonosz lelkek ellen oltalmazót ábrázolnak... Mindig diakónus öltözetet visel, kezében kard, pálmaág. Egyedi attribútumai az ördög v. egy sárkány a lába alatt v. láncra verve, ill. a meggyógyított leány alakja a lábánál" - jellemzi a lexikon a 305-ben vértanúságot szenvedett szentet. Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában pedig idézi a Tizennégy Segítőszent litániájának fordítását, melyben a következőképpen dicsőítik Szent Cirjéket: „Szent Cirjék, te a gonoszlélek hatalmas kiűzője, hatalmas pártfogó a pokoli kígyó incselkedése ellen... ".'

4 A 2002-ben (bár sem a kiadás évét, sem a kiadás helyét nem adja meg a könyv) megjelent Kölnéi-Balázs szerzőpár könyve már kimondottan a Tizennégy Segítőszent magyarországi kultuszával foglalkozik, s a következőkkel árnyalják Szent Cirjékről az eddigieket: „megvéd a gonosz szellemek támadásaitól, kísértésektől, megszállottságtól". Ismételten az ismeretlen gonosz, ártó lények, rossz szellemek elleni oltalmazót látjuk Szent Cirjék személyében, s így nem csoda, ha a szemverés gyógyítójaként is őt jelölik meg a kupuszinai ráolvasások. A Tizennégy Segítőszent szerepe a magyarországi népi vallásosságban, a népszokásokban című fejezetben Szent Cirjékről szó sem esik. Pócs Éva könyvében a magyar ráolvasásokban sem szerepel e védőszent neve.

15 A Tizennégy Segítőszent-csoportban a mélységesen vallásos ember szinte minden gondjára, betegségére talált megfelelő védőszentet, oltalmazót, „akinek legendája, élettörténete hordozott olyan mozzanatokat, amelyek alapot adtak egy sajátos élethelyzetben a segítségkérésre".

16 Ezért gyakran imádkoztak hozzájuk, vagy külön valamelyikükhöz, hogy segítségüket, közbenjárásukat kieszközöljék. Karl Künstle német kutató hívja fel a figyelmet a néphagyomány és a segítőszent-kultusz közötti kapcsolatra. Egy a XIX. században, német nyelvterületen gyűjtött népi gyermekimádságra utal, amely a Tizennégyek társaságát említi, csak éppen angyalok formában. Ezt az imádságot német nyelven magam is megtaláltam a bácskai Dunacsében (Celarevo), Apatinban és a bánáti Lukácsfalván (Lukino Selo), ahova az egykori Rudolfsgnade (Knicanin) faluból érkezett imádkozó asszony hozta el. Az apatini változat így szól: 11 Dr. Diós (föszerk.) 1988. 12 White 1999. 13 Kölnéi - Balázs 2002. 14 Bálint 1998. 15 Pócs 1986. 16 Kölnéi-Balázs 2002.