Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Marx Mária: Nemzeti jelképekkel díszített tárgyak a Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményében

A két képkeret hosszas rábeszélés után, megcsonkítva került a múzeumba, a ferde keresztet ugyanis - amint ő maga mesélte - 1945 után lefaragta róluk. Az 1953-ban készített tükrösének fedelén pedig két galamb tartja csőrében a korszak búzakoszorús, kalapácsos, csillagos állami címerét.

23 A galambok szerepelnek egy-egy leveles ág mellett két Lendva-vidéki hosszútörülköző címerének két oldalán is. Mellettük meg kell említeni a címerőrzőként több párhuzamból is ismert oroszlánpárt,

24 amely azonban - noha a pajzstartó állatoktól megszokott pozícióban áll a néprajzi gyűjteményben őrzött XIX. századi sótartón

25 - nem címert, még csak nem is céhjelvényeket tart, hanem a sótartó fő képmezejét, ahol három puskás betyár vonul (3. kép). A korona önállóan csak gyűjteményünk három tárgyán fordul elő. Az 1793-as évszámos széktámlán, amelyről kopottsága miatt nem lehet pontosan megállapítani, hogy nyitott vagy zárt koronát ábrázol. A második egy kontyfésü töredéke (párkánya), amely áttört és választóvízzel élénksárgára és világosbarnára színezett szarulemezből készült. Formája a magyar korona mintájára van kifűrészelve, tetején ferde kereszt, a pántok közötti üres részt növényi indák töltik ki.

26 Harmadik tárgyunk egy 1933-ban készült likőrös készlet üvege,

27 amelyet felirata szerint Eitner Gábor menyasszonyának, Rozikának készítetett emlékbe, s amelynek feliratát a Szent Korona képe „koronázza" meg. Nemzeti zászló, nemzeti színek A piros-fehér-zöld szín más jelkép alkalmazása nélkül múzeumunk gyűjteményében leginkább két tárgycsoportra jellemző: a kerámiára és a kulacsokra. Előbbieken általában csíkok és pettyek formájában, mindössze egy bugyigakorsón van zöld alapon fehér virág, piros levéldíszítmény.

28 A fából esztergált kulacsokon festés és bőrrátét vagy -sallang

29 képében egyaránt előfordul. Önállóan tizenegy műtárgyon látható (15%), valamint még hat pásztorfaragványon más nemzeti szimbólumok mellett. Különösen szívesen színezett pirossal és zölddel Tüttő György és Perczel János. Van azonban egy kivétel a fenti szabály alól, egy Sárhidán gyűjtött és Bocföldén készült törülköző,

30 amelyet az ajándékozó édesanyja az 1940-50-es években takáccsal szövetett. A téglalap alakú textílián hosszában kb. másfél cm-es piros és zöld csíkok futnak, amelyek a fehér alappal együtt nemzeti szalagokat alkotnak. A törülközőt sohasem használták, tulajdonosa más, kimondottan reprezentatív, hímes vászonneművel együtt ajándékozta a Göcseji Múzeumnak. Mivel a zöld szín ebben az időben egyáltalán nem gyakori textíliáinkon, valószínűnek tartom, hogy használata tudatos választás eredménye volt. A nemzeti zászló két tárgyon jelenik meg: egyik tajtékpipa, amelynek fején téglából épített várfal tövénél zsinóros dolmányú, szablyás huszár látható tollas süvegben jobbjában 23 Ltsz.: 53.74.8.1-2. 24 Vö. Selmeczi Kovács 2001. 16. szövegközi és 34. színes kép. 25 Ltsz.: 53.59.2.1-2. Vö. Hofer-Fél 1994. 125. 26 Ltsz.: 54.1.39. közli: Malonyay 1911. 169. tábla 1. 27 Ltsz.: 2003.3.1.1-2. 28 Ltsz.: 2005.1.60. 29 Ltsz.: 64.48.1. 30 Ltsz.: 2003.1.1.