Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Marx Mária: Nemzeti jelképekkel díszített tárgyak a Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményében

Országcímer Mint mindenütt, a Göcseji Múzeum gyűjteményben is a címer fordul elö leggyakrabban. Összesen negyvenkét címeres tárgyat tartunk nyilván, ez az egész anyag 58 %-a. Csaknem mindegyiken ott van a korona is, néhány esetben csak félkörívvel és ferde kereszttel jelölve. Korona nélküli címer csak a két tajtékpipán látható. Mindkettőn a korabeli nyomtatott grafikák erős hatása érezhető: a korábbin a barokk, a későbbin a reformkori ábrázolásoké. Bár a hivatalosan elfogadott állami címerrel talán egyik példány sem egyezik tökéletesen, a fel ismerhetőségre való törekvés minden esetben megfigyelhető.

18 2. kép. Országcímer spanyolozott kanászkürtön, ifj. Kapoli Antal munkája, 1937. Az alkotók általában nem önállóan, hanem valamilyen kompozícióba komponálva, annak hangsúlyos elemeként alkalmazták a magyar címert, pl. gyakorta a kampók vagy botok nyakán, a teljes felületen díszített szár fölött. Erre a pajzsot körülölelő babér- és tölgyfakoszorú különösen alkalmassá tette a motívumot. (2. kép) Bár maga a növény nem mindig ismerhető fel, az ágak mégis ritkán hiányoznak a címer mellől. Az erdész bőrtarisznyájára a babér helyett is tölgyág került, de gyakoribb ennek a fordítottja. Két műtárgyunkon fordul elő a kétfejű sas ábrázolása, egyik a közös címer részeként,

19 de a másik csak magában, a magyar állami jelvények nélkül.

20 Ugyancsak két címer mellett találhatjuk meg a pajzstartó angyalokat is. A címerábrázolások témájánál meg kell emlékeznem Breglovics Kálmán kanászról, aki az ezredéves ünnepségek évében, 1896-ban született a Zala megyei Kisbucsán, és az 1950-es években nyerte el a „Népművészet Mestere" címet. Neves és termékeny fafaragó lévén a Göcseji Múzeum jónéhány tárgyat gyűjtött tőle. Az országcímer kedvelt motívuma volt, nagyon tudatosan alkalmazta, mindig az aktuális formát. Korai, 1915-ös képkeretének felső oldalára egy heraldikai szempontból szinte tökéletes koronás címert faragott, két oldalán egy-egy pajzstartó angyallal.

21 1930 körül két érdekes, kisméretű, címerpajzs alakú képkeretet készített, a pajzs tetején a Szent Koronával.

22 A címer mezői helyén azonban egy-egy babérág ívelt, amely kis négyszögben saját fényképét vette körül. A fényképet munka (őrzés és faragás) közben készítette róla egy ismert zalaegerszegi amatőr fotográfus. 18 Ltsz.: 58.49.1; 59.15.1; 88.1.71 19 Ltsz.: 82.3.5. 20 Ltsz.: 52.7.290. 21 Ltsz.: 59.42.1. 22 Ltsz.: 60.110.4. és 60.110.5.