Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Barna Gábor: A rózsafüzér mint imaszámláló eszköz
paternostereknek hívtak. 65 Nyilván azért, mert az olvasó a Miatyánk ismétlésére szolgált. Párizsban a kereskedelmi könyv (Livre des métiers 1268) szintén felsorolja a paternoster készítőket. 66 A XV. századi Ulmban az olvasó készítő mesterség szintén jelentős volt, ahol a fa paternostereket készítettek. Gislind Ritz tudósít egy nürnbergi özvegyasszonyról, aki üveggyöngyöket csinált az olvasónak. 67 Csehországból a XVI. századból vannak adataink rózsafüzér készítő iparról, 68 a rózsafüzérekről, mint a női viselet részéről és anyagáról. 69 A cseh rózsafüzérek anyagával kapcsolatban a korallt, a magyar aranyat, köveket említik. 70 Magyarországon Visegrád XII-XV. századi településrészein tártak fel a régészek egy csontfeldolgozó műhelyt, ahol rózsafüzért készítettek. Visegrád ebben az időszakban az ország fővárosa volt. Feltevésük szerint a műhely a XIV. század utolsó harmadától a XV. század elejéig dolgozott. Egy üvegműhely szomszédságában feltárt műhelyben megtalálták azokat az eszközöket, amelyekkel a csontból kivágták és kilyukasztották a rózsafüzér gyöngyöket. 71 Ezeket az eszközöket és a feldolgozás módját nyugat-európai ábrázolásokból is jól ismerjük. 72 A rózsafüzér készítő háziipar Kalocsán A XIX-XX. század fordulóján közvélekedés volt a magyarországi papság körében, hogy „ízléses és jutányos kegytárgyakért" a külföldhöz kell folyamodni. Ez „nemcsak költségessé, de sokszor nehézkessé is tette az ily tárgyak beszerzését". 73 A fenti vélekedésben megfogalmazott igény, valamint az egyházban mind erősebben érvényesülő szociális gondolat hívta életre Magyarországon az első rózsafüzér készítő műhelyt Kalocsán. 74 Az érseki aula papságának anyagi támogatásával honosodott meg az új iparág a városban. 75 A rózsafüzér gyár gondolata Schweitzer József 76 pápai prelátus és kalocsai kanonok anyagi támogatásával indult fejlődésnek. A rózsafüzér készítő házi ipar vezetésével az érsek Tantos Ferencet bízta meg. Schweitzer 1904-ben megvásárolta Kalocsán a Helfer-féle házat, 77 azt tataroztatta és elkészülte, 1905. szeptember 20. után azt a „rózsafüzér-készítő vállalat" részére átadta. A vállalkozáshoz kellő forgótőkét is biztosított mindaddig, „míg a vállalat meg nem erősödik s minden szükséges anyaggal és gépekkel fel nem szereltetik". Schweitzer 65 Winston-Allen 1997. 112., Az előállításukról: Ritz 1962. 51-54. 66 Winston-Allen 1997. 112. 67 Winston-Allen 1997. 112. 68 Winter 1909. 560. 69 Winter 1893. 48, 179-180. 70 Winter 1893. 180. 71 Gróh 1988; Gróf-Gróh 2001. 72 A sokat idézett képeket közli Gróf-Gróh 2001. is. 73 Tantos Ferenc, Kérelem, Rózsafüzér-készítő Házi Ipar, Kalocsa, 1906. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén. 74 Az üzem iratanyagát a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár őrzi. KFL. I. 1. és La. Kalocsai Olvasógyár 1904-1944. Ezúton köszönöm dr. Lakatos Andor szakmai segítségét. 75 Rózsafüzér-készítő házi ipar, Kalocsa. 1909. 1. szám. 1. 76 Schweitzer József, kalocsai prépost-kanonok, 1828. szept. 12. született Tolnán. 1853. aug. 2-án szentelték pappá. 1859-től teológiai tanár Kalocsán és spirituális. 1880. címzetes kanonok, 1888-tól a szemináriumi rektora. 1887. éneklő kanonok, 1889. garabi apát, 1899. bécsi prépost, 1901. óta pápai prelátus. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Arcanum Digitalis. 77 A ház ma is áll, a Malom utcában.
