Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Barna Gábor: A rózsafüzér mint imaszámláló eszköz

szándéka az volt, hogy a vállalkozás a kalocsai nagyszeminarium tulajdonát képezze, ezért a rózsafüzér készítés „mindenkori tiszta jövedelme is a nagyseminariumot illesse".

78 Az olvasógyár az első világháború és a kommün éveiig prosperált. A válságos 1920-as évek végétől igyekezett működésének profilját bővíteni. Azt remélték, hogy az ostyasütés megfelelő hasznot hozó vállalkozás lesz a cégnek, hiszen minden egyes templomban szükség volt a lelkipásztorok ún. nagy és a hívek kisebb méretű ostyájára. Ez egy állandó felvevőkört biztosíthatott volna. A profilbővítés sem hozta meg azonban a kívánt eredményt. A vállalat mind több veszteséget halmozott föl. 1940. április 1-től az egész üzemet tíz évre az Egyházközségi Nővéreknek adja bérbe.

79 A bérletből a nővérek 1944-ben megvásárolták az üzemet, s működtették egészen az 1950-es államosításig. Államosítás után a megmaradt árukészlet és nyersanyagkészlet az állam által engedélyezett Ecclesia Szövetkezetbe került, amelyet akkor Horváth Richárd, a szocialista állammal jó kapcsolatokat ápoló ismert békepap vezetett.

80 Az árjegyzékek közel hatvanféle rózsafüzért sorolnak fel a legváltozatosabb anyagokból és méretben. Az anyagok között csontok, féldrágakövek és természetes magvak is előfordultak. Különösen a Szentföldről származó olajfamagokat kínálták. A közönségesen használt öt tizedes rózsafüzér mellett külön rendelésre bármilyen olvasó készítését is vállalták. A helyi, kalocsai nyelvben csak olvasó-gyárnak nevezett üzem egészen a második világháborúig, 1944-ig működött. Megszűnéséről, államosításáról levéltári adatot nem találtam. Negyven éves működése alatt mind az ország, mind a társadalom, mind pedig az egyház nagy változásokon ment keresztül. A vállalkozás működése részben tükrözi ezeket a változásokat, másrészt pedig visszatükrözi a vallásos élet módosulásait, a változó lelkiségi áramlatokat, divatokat is. Az első világháború előtti és alatti évek a rózsafüzér ájtatosság és a rózsafüzér társulatok működésének virágkora. A gyárat is ez a szükség hívta életre. Az 1920-as évekig nemcsak prosperált, hanem a bürokrácia útvesztőiben is sikeresen haladt az üzem. A két világháború közötti évek adózási, külföldi valutahasználati, munkaerő alkalmazási rendeleteit és szabályait azonban nem tudta kikerülni. A megnövekedett pénzügyi és adminisztratív terhek már túlnőtték az elsősorban karitatív és szociális célok érdekében létrehozott kegyszergyárat. Mindehhez társult a nem racionális gazdálkodás, néhány alkalmazott felelőtlensége, emiatt ment csődbe az 1930-as évekre az addig híres kalocsai olvasógyár. Termékei nagy valószínűséggel máig használatban vannak, megtalálhatók nagyobb egyházi és világi gyűjteményekben, magánemberek tulajdonában. 78 Schweitzer Józsefnek az Érseki Hatóság kérdéseire adott válasza 1905. október 30. KFL. I. 1. és l.a. Kalocsai Olvasógyár 1904-1944. Külön jelzet nélkül. 79 Az erről szóló megállapodást 1941. februárjában írták alá. KFL. I. 1. és La. Kalocsai Olvasógyár 19041944. Külön jelzet nélkül. Az Egyházközségi Nővérek (vagy Szent Péter Leányai) Társasága a szociális nővérek társaságából vált ki az 1930-as években. Világi társaság,. Tagjai csak magánfogadalmat tesznek. A plébániai munkából igyekeztek kivenni részüket minden olyan területen, amely nem igényelte a felszentelt papot: hitoktatástól a közösségi és karitatív munkán át a főzésig. Gáti Edit Ágnes nővér és Rita nővér szíves közlése. 80 Gáti Edit Ágnes nővér és Rita nővér szíves közlése.