Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Pozsony Ferenc: Magyar néprajzi gyűjtemények az erdélyi múzeumokban
kisebb része a szintén ott működő néprajzi múzeumban, valamint a marosvásárhelyi történelmi és néprajzi múzeumok raktáraiban szétszórtan maradt fenn. 8 A századforduló éveiben Herrmann Antal döntő szerepet játszott abban, hogy az Erdélyi Kárpát Egyesület égisze alatt 1902-ben állandó néprajzi múzeumi kiállítást nyitottak Mátyás király kolozsvári szülőházában. A néprajzi gyűjtemények megtervezésében nagy szerepet játszott Jankó János, akinek váratlan halála miatt Seemayer Vilibáld rövid egy hónap alatt rendezte meg az első kiállítást. Az intézmény már indulásakor jelentős történeti és fürdőügyi kollekciókkal is rendelkezett. A néprajzi gyűjtemény elsősorban szőttesekből és varrottasokból, a fonás-szövés szerszámaiból, a népi fazekasság termékeiből, az ősfoglalkozások (pl. halászat, vadászat és pásztorkodás) szerszámaiból, valamint a földművelés eszközanyagából állt. A szervezők az állandó kiállítás keretében berendeztek egy kalotaszegi tisztaszobát és egy konyhát is. 9 A székelyföldi kisvárosokban élő magyar értelmiségiek a két világháború közötti időszakban helyi és vidéki múzeumok létesítését kezdeményezték. Haáz Ferenc Rezső vezetésével Székelyudvarhelyen az iskola-múzeum korábbi, már 1913-ban alapított néprajzi gyűjteményeiből 1921-ben állandóan látogatható kiállítást és múzeumot létesítettek, amit aztán 1928-ban újabb kollekciókkal bővítettek ki. 10 Egy Csík megyei múzeum alapításának gondolata már a XIX. század végén felvetődött. Ennek megvalósítására alakult meg a Csíki Székely Múzeum Egyesület 1876. január 9-én Tivai Nagy Imre vezetésével. Mivel a kezdeményezést nem követte semmiféle komolyabb lépés, Herrmann Antal kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató a Csíki Lapok 1902-es évfolyamában újból szorgalmazta egy csíki múzeum alapításának jelentőségét. A Csíki Székely Múzeum- és Kultúregylet 1925-ben alakult Csíkszeredában, melynek egyik legfontosabb célkitűzése Csíkszék kulturális örökségének összegyűjtése, megőrzése és bemutatása egy új helyi, vidéki múzeum keretében. Domokos Pál Péter a város Római Katolikus Főgimnáziumában 1929-ben néprajzi, népművészeti kiállítást szervezett Orbán Balázs születésének századik évfordulója tiszteletére. Ugyanő Nagy Imrével és Vámszer Gézával az 1930-as pünkösdi búcsú alkalmával a csíki székelyek hagyományos nép- és egyházművészetéről újabb nagyszabású kiállítást rendezett Csíksomlyón. Az akkor kiállított 140 egyháztörténeti, képzőművészeti és néprajzi tárgy voltaképpen megalapozta a csíki intézményt, mivel fokozatosan megkezdődött a múzeumi tárgyak gyűjtése, s a csíkszeredai Vakár-nyomdában készült leltárkönyvébe hamarosan 310 tételt jegyeztek be. A Csíki Lapok tudósítása szerint 1937-ben a muzeális gyűjtemény a csíksomlyói római katolikus gimnázium termeiben és padlásain kapott helyet." A múzeumalapítás ötlete Kézdivásárhelyen már a XIX. század végén jelentkezetett. Miközben a város szomszédságában fekvő Imecsfalván Cserey Jánosné Zathureczky Emília jelentős gyűjteményt hozott létre, annak jövőbeli sorsával kapcsolatban számos vélemény megszületett. Annak alapítója kezdetben a Kolozsvárt működő Erdélyi Múzeum-Egyesületre kívánta hagyni, de az értékes kollekcióra még Kézdivásárhely is igényt tartott, ahol maga Csereyné 25 éven át a Jótékony Nőegylet elnöki tisztségét is betöltötte. De mivel a város ak8 Bónis 2003. 7-85. 9 Semayer 1902. 80-84. 10 Haáz 1935. 11 Gyarmati-Szatmári 2004. 10-11.
