Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Kriza Ildikó: Szerelem és szenvedély balladákban és képeken
Iluska, a Tündérszép Ilona, vagy ahogyan Tuba Ferkó furulyája az égi mezőn magához hívja elveszített szerelmét. A gyermekeit elhagyó Budai Ilona balladája kevésbé közismert, mint az előző. Az ellenség közeledtének hírére kincseivel és két gyermekével futásnak induló anya tragédiája a legrégibb eposzokhoz köthető, az anyai szeretet, az anyai kötelesség művészi kifejezése. 13 A ballada szerint „Budai Ilona ablakba könyökle, hallja, hogy ellenség rabol a környékbe. " A nagy rengeteg erdőben hallani véli az ellenség közeledtét, „mintha hallaná lovak dobogását s csakhamar letöszi hajadon küs lányát", majd ,jutkosó küsfiát" előbb egyik, majd a másik gyermekét hagyja el, mondván: Bizon itthagylak én, édös fiam tégöd: Mett fiu hellyibe fiút ad az isten, De pénzöm hellyibe ingyen nem ad Isten. Az eltaszítás pillanata látható a középső képen, a térdelő, imára kulcsolt kézzel fordul a távolodó asszony felé. A balladából tudjuk, hogy később megpillantja a menekülő bivaly tehenet, amint kisebb borját szarva között hordja, kétéves borját maga után sírja. A látvány ébreszti fel benne az anyai érzést. Visszaindul megkeresni elhagyott gyermekeit, de azok már végképp elfordultak tőle. A balladának ez a része nem jelenik meg az ablakképeken, csak a következmény. A magára maradt asszony, mint a szedett fa, mindenki prédája, elvesztette azt, amiért egy asszonynak érdemes élni, mert a gyermekei elfordulnak tőle. Az ablak első képén az anya hideg, merev arccal, előre figyelve lép, nem törődve a szoknyájába kapaszkodó két csöppséggel. Ékes pártája hirdeti rangját, a melléhez emelt, „feltartott" kincses ládikája érezteti a nő lelkivilágát, a kincseit gyerekei elébe helyező szívtelenségét. A központi képen sikerül a könyörgő gyerektől elválni, továbbmenni a csillogó kincses ládikával. A harmadik részben éles ellentétben jelenik meg Budai Ilona, alakja megtört, eltűntek a kincsek. A magára maradt asszony kétrét hajolva fordul kicsinyeihez a hármas ablakkép utolsó részén, most azonban ők már csak a hátukat mutatják, „mert nem vótál anya, ha a' lőttél vóna, itt nem hattál vóna" (3. kép). A részletekben gazdag képalkotás arra is figyel, hogy a kiindulópont egy rangos házat mutat a háttérben, rendezett környéket, de a 3. kép. Budai Ilona götét fo j t m ^ asszony elött A mgy rengete g erdős bozótban elhagyott gyermek előtt meleg színű sárga virágok jelzik, hogy ennek fordított hátat a kincseivel rohanó asszony. Világosodik a triptichon harmadik ablaka, még ha az elhagyott, lekonyuló szájú gyermekek nem nyújtják kezüket. Legkevésbé ismert balladát, Szép Salamon Sári sorsát mutatja a negyedik ablak. A lány megjelenítése satanizmust sugall, az életerős nő reménytelen küzdelmét a lidérces erővel, a mm Éti$m 13 A gyermekeit elhagyó asszony motívuma a középkori perzsa krónikában megtalálható. Kovács 2005. 43.
