Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Barna Gábor: A rózsafüzér mint imaszámláló eszköz

elsősorban alkalmazásában és funkcióiban mutatja be az iszlámban használt imaszámláló eszközt. Megismerjük a tárgyat mint amulettet, mint jósló eszközt, gyógyító eszköz funkcióban, a halál, a temetés és a gyász rítusaiban.

8 A keresztény rózsafüzér A rózsafüzér ájtatosság már kezdettől fogva szorosan összekapcsolódott az imaszámlásra való tárggyal, az ugyancsak rózsafüzérnek nevezett eszközzel, másképpen a szentolvasóval vagy röviden csak olvasóval. A magyar nyelvben mind a tárgynak, mind pedig az ájtatosságnak ezt a két nevét ismerjük és használjuk. A rózsafüzérek sokféle használata és rögzült formája valószínűleg segített az imádság sikeres elterjedésében, népszerűvé válásában is. Valóban, az olvasó mint tárgy esztétikai vonatkozást és bizonyos megfoghatóságot, konkrétságot kölcsönzött a rózsafüzérnek - különösen nehézségek és az utolsó órák idején, amikor leggyakrabban használták és használják az emberek ma is. Az egyházi történetírás azt mondja, hogy már a korai kereszténységben is számolni kell imádságok ismételt elmondásával, amelyhez valamilyen számláló eszközre szükség volt. Remete Szent Pállal (kb. 234-347) kapcsolatosak az első híradások, aki imádságainak számlálására kicsiny köveket használt, amikor naponta 300 Miatyánkot elmondott. A későbbi rózsafüzérhez hasonló számláló füzér azonban kortársához, Remete Szent Antalhoz (251-356) kapcsolódik. Ő a megalkotója a kombologion vagy szláv nyelveken ciotki nevű csomózott zsinórnak, amelyet az imaszámlálásnál használhattak. A rózsafüzért használatának első századaiban Jézus és Mária zsoltára vagy Mária zsoltára néven emlegették (psalterium Jesus et Mariae; psalterium Mariae), így használta IV. Sixtus pápa is 1479-ben, mert ugyanannyi Üdvözlégyet tartalmaz, mint Dávid zsoltárai. A rózsafüzér név Alanus de Rupe működésétől kezdve fokozatosan terjedt. X. Leo pápa 1520. évi bullájában a psalterium mellett már rosariumnak nevezi.

9 Egy 1501-ben Kölnben kiadott könyv szerint Vaterunser a neve. A latin megnevezések ezeken a szálakon futnak: paternoster és változatai - Filum de Pater noster, sertum, sertum precatorium, illetőleg calculi, chapeletus, numérale, signaculum, oraculum, precula}

0 Németül Rosenkranz,

11 a középkorban Saxeel vagy Zapel, FelsőAusztria egyes dialektusaiban Bet'n. A gyöngyöket (Perlé) a XVII. században magoknak (Granen) is nevezték.

12 Az évszázadok során a német nyelvben a következő nevei alakultak ki: Paternoster, Petter, Betten, Peti, Gänskragen (a Fekete erdői nyelvjárásban), Psalter, Mannsbetten, Cavalier (a férfiak füzérére).

13 A németből került a tárgy egyik neve a cseh nyelvbe is, páter, illetőleg a latinból a rosarium helyi változata a rüzenec.

14 Az imaszámlálásnak ez az új, alkalmas és kényelmes eszköze csakhamar felbukkant a nyugati szerzetesek gyakorlatában is zsinórra fűzött fa golyók, kövecskék formájában. 8 Venzlaff 1985. 9 Kirsch 1950. 37. 10 Kirsch 1950. 62., Kirfel 1949. 9., Liturgische Geräte ...1982. 48-49., Hartinger 1992. 122. 11 Esser 1889. 108-134. Ehelyütt Thomas Esser részletesen értelmezi a rózsa-füzér nevet, amely szerinte a költészetből és a pogány hagyományokból táplálkozik, de hamarosan keresztény tartalommal töltődve keresztény és máriás szimbólummá vált. 12 Grünn 1954. 117-118. 13 Hartinger 1992. 122. 14 Winter 1893.49.