Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

BALASSA LÁSZLÓ: Kralovánszky Alán 1980. évi ásatása és falkutatása a veszprémi Vár utca 29. - az ún. Dubniczay-ház - telkén

irányba, jelezve, hogy a faltól É-ra...közel volt az a fa objektum, ami leégett, majd újjáépítették, majd ismét leégett, gyilokjáró? vagy tetőszerkezet?" (8. kép) Majd alább „...az északi kelet-nyugati fal tövében... járószint nyoma, közvetlenül alatta X. sz.-i és mészbetétes kerámia, alatta vonaldíszes kerámia törmelék, dísztelen neolitikus kerámia és nagyobb patics darabok. Az utóbbi kultúrréteg 25 cm vastag. " Az ásatási összesítő helyszínrajzon a belső (északi) falat XIII. sz.-ira, a külső (déli) fal építését XIV-XV. sz.-ra tette.

11 A kettős fal nyugati végződése - a 3,40 m-es falnál, illetve a rondellát záró észak-déli falnál - az ásatás későbbi szakaszában a XV. és XX. sz. szelvényben egyértelművé vált. Keleti folytatásukat a belső kapu előtt nyitott VIII. és XVII. szelvény, (9. kép) a kapualjban a XVIII. szelvény igazolta.

12 (10. kép) AII. szelvény a rondella visszakanyarodó, a terasz-udvarral takart felét kívánta feltárni. Július 15-én „a 2. ásónyom alján ívesen hajló fal (= rondella). Külső, déli falsíkja jobban és szebben rakott, mint az északi, belső falsík... Törtköves technikával épült." (11. kép) A rondella belsejében -70 cm-en járószintnek tűnő téglák törtköves alapozáson. A szelvényt nem mélyítették tovább, 3,20x3,30 m-es felületen kibővítették az udvart határoló mellvédfalig, ez a III. szelvény. A rondella falívének folytatása jött napfényre, valamint a rondellán kívül egy, a mellvéddel párhuzamos törtköves falalap. Ez csak két sor kő mélységű, az ásató XIX. századinak vélte.

13 A rondellán belül a szelvényt mélyítették, és meghosszabbították a szárnyépület faláig, a II. szelvényben talált járószint tisztázása érdekében. A járószint részleges felbontása itt is csak egy sor követ eredményezett, ezért a mélyítést nem folytatták. A július 28-i naplóbejegyzés szerint „a szelvény déli felében teljes szélességben megfigyelhető rondella fala 100-105 cm széles. *

w Ugyanezen a napon elkezdték a mellvéddel „párhuzamosan betonalapon nyugvó gránitköves felület felbontását. " Néhány nap múlva azonban tisztítás és fotózás után a szelvényt visszatemették.

15 A rondella épületbe foglalt részében (földszint, 18. helyiség) július 31-én kezdték a kutatást. A betonpadló feltörése és a felmenő falon két kutatósáv leverése után megnyitották a IX. szelvényt. Láthatóvá vált, hogy a padlószint alatt 50 cm-rel a rondella (az udvaron feltárt) teljes szélességében fordul ENy felé, míg a felépítmény csak az ÉNyÉ-i végében őrzi az eredeti szövetet és falvastagságot, Ny-DNy felé fokozatosan vékonyodva átmegy a szárnyépület barokk falszövetébe és falvastagságába. Sajnos az átmenet (a „vékonyodás") vizsgálatára, kutatására nem került sor ugyanúgy, mint az északon fennmaradt korai vastag fal - rajta egy boltozatindítás [?], benne egy ágyúlőrés tüzetesebb vizsgálatára.