Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

BALASSA LÁSZLÓ: Kralovánszky Alán 1980. évi ásatása és falkutatása a veszprémi Vár utca 29. - az ún. Dubniczay-ház - telkén

A szelvény továbbmélyítése során „...ívesen kanyarodó, szintben felfelé haladó, lapos kövekkel sima felületűvé kialakított fal került elő... " Ez a szelvény déli irányú kiszélesí­tése és a fedőkövek felszedése után lapos, falazott csatornának bizonyult, mely a szárnyépület DNy-i sarkában levő, féltégla fallal leválasztott árnyékszékből vezetett a helyiség ÉK-i sarkában kikanyarodó (alább ismertetésre kerülő) nagy, falazott csator­nába. Az árnyékszéket és a lapos csatornát a továbbiakban elbontották. (12. kép) Az ÉK-i sarokban előbb egy kályhaalapnak tűnő négyzetes alapozás került napfényre. Alatta törmelékes földdel feltöltött féltégla falú, 50x65 cm-es akna volt, fenekén másodlagosan idehelyezett vöröskő fedlappal. Az aknát és a fedlapot elbontva tovább mélyítették. -1,80 m-en a keleti oldalon durva alapozású fal tűnt elő, 16 vége az ívesen görbült vonalú rondellafalhoz van építve. -3,30 m mélységben, az ÉK-i sarokban kelet-nyugati irányú, boltozott csatornát találtak, 70x90 cm keresztmetszetű, hossza - bevilágítás alapján becsülve - 10-15 m. 17 A csatorna az ÉK-i sarokban ÉNy felé fordul, áttört a rondella falán, összetorkollik a Vár u. 31. hátsó szintje alól DNy felé tartó (valószínűleg hasonló kivitelű és korú) csatornával és az ottani terasz falánál elfalazva végződik. Az ásatás későbbi szakaszában - az udvar déli oldalán folytatott eredményes kuta­táshoz kapcsolódva - került sor a rondella további részeinek tisztázására: A X. szelvényben, melyet az É-i szárnyépület udvari homlokzata előtt, azzal párhu­zamosan nyitottak kb. 1,20x3,30 m-es felületen, É-D-i irányú, 95 cm széles fal került elő. Kralovánszky Alán akkor ezt az V. szelvényben talált, a 3,40-es fal Ny-i síkját kísérő fal folytatásának minősítette. (13. kép) Az É-i szárnyépület lakóinak kitelepítése után nyüt mód az ottani helyiségek kuta­tására. A 19. számú (a rondellában lévő újkori helyiséggel szomszédos) helyiségben ­többek között - a „X. szelvényben előjött falat kerestük, előjött, északi vége kitermelt. (14. kép) Ez a kitermelés összefüggésben van a 18. helyiségben megfigyelt vízelvezető téglacsa­torna építésével. * 18 Miután a XX-as szelvényben tisztázódott a 3,40-es fal és a belső K-Ny-i fal kapcso­lata, a szelvényt nyugat felé tágították. „A rondella belső íve... folytatásának keresése...A rondella végénél befalazási nyom. Követjük a II. szelvény irányába. Az É-D-i fal sziklára van alapozva. 019 Majd feltárták a rondella II. szelvényében már érintett, befalazott nyí­lását („szélessége 5 láb"), az ásató régész nem fűzött hozzá kommentárt. 20 (15. kép) A „támívek" és az észak-déli vastag fal Az ásatás egyik alapcélja a magtár-pince kapcsolatainak vizsgálata volt, 21 ezért Kralovánszky Alán már a kutatás kezdeti szakában, az udvari szelvényekkel egy időben megkezdte a földszintes szárnyépület alatti üreg vizsgálatát. Július 24-én a földszint 3. helyiségben: „A helyiség padlózatába a II. világháború után nyílást vágtak, hogy akb. lm 80 cm bel­magasságú kis térbe le tudjanak jutni. Feltehetően a pinceszerű tér feltöltött és nem ez az

Next

/
Thumbnails
Contents