Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

RAINER PÁL: A veszprémi Szt. Miklós-szeg és temploma

1486. november 9-én a pannonhalmi bencés konvent előtt Bánki Benedek, a szükségtől kényszerítve, a Veszprém városában, a Szentmiklós-szege nevezetű utcában lévő egész birtokát (totalem portionem suam possessionariam in civitate Wesprimiensi, in piatea Zenthmykloszege vocata), tartozékaival együtt, 28 arany forintért zálogba adta Újhelyi János mester veszprémi kanonoknak, segesdi főesperesnek. Kikötötték, hogy amennyiben a nevezett képes lenne telkét visszaváltani, úgy Újhelyi köteles azt neki visszaszolgáltatni.

41 Az 1515-ben Veszprémben tartott egyházmegyei zsinaton elrendelték, hogy az úrnapi körmenet egyik állomása a Szt. Miklós-plébániatemplom legyen. Az oltári szentség fölé tartott baldachin négy rúdját a Keresztelő Szt. János-templomtól a Szt. Miklós-templomig a várbeli Mindenszentek-egyház prépostja, a somogyi és a zalai főesperes, valamint az Örsi prépost vitték, a Szt. Miklós-templomtól pedig a hántai prépost, a segesdi, budai és fehérvári főesperes.

42 (Itt a magyarázata tehát a korábban már említett, századunkig megmaradt és Rhé Gyulának is szemetszúró szokásnak.

43

) A veszprémi püspökség 1524-es urbáriuma szerint Zenthmykloswczaya-ban 6 jobbágy "szolgálta a püspököt: Ács (Aich) László, Kovács (KowachJ György özvegye Ágota, Dörgicsei (DergycheyJ Máté, Mészáros (Mezaros) Antal, Szabó (Zabo) István és Tóth (Thothj János. Kötelesek voltak a veszprémi várba, a Középhíd (Kevoephyd) alatti árkot folyamatosan megtisztítani és kijavítani. Továbbá a kalodát megújítani, vagy újat csinálni, attól függően, hogy mennyire használódott el. Továbbá portánként 1 szekér hordóabroncsot szerezni és beszállítani a veszprémi várba. Továbbá az Úr születésének ünnepén (december 25.) portánként 1 szekér fát vinni a várba. Továbbá ugyancsak karácsonykor a várnagynak ajándékot adni: 1 tyukfit és 2 cipónak nevezett kenyeret. Továbbá feltámadáskor (húsvét) 8 tojást és 2 kenyeret tartoztak adni.

44 Az 153 l-es rovásadó összeíráskor e városrészben a káptalannak 3 szegény szeren való és 1 adófizető, a prépostságnak 4 szegény szeren való, a püspöknek 2 adózó, Enyerey Jánosnak 1 adózó portája volt.

45 Az 1536-os, 1542-es és 1543-as adóösszeíráskor a Szt. Miklós-templom plébánosának 1 adózó portája volt itt.

46 Ezen városrész templomával együtt véglegesen feltehetően Veszprém első, 1552-es török ostromának eshetett áldozatul. Erre mutatnak a templom 1930-as ásatásakor talált, időrendben legutolsó, I. Ferdinánd királytól (1526-1564) 1528-ból és 1541-ből származó pénzek.

47 Plébániatemplomát azonban egy 1550-es összeírás már elpusztultként említette.

48 Az elpusztult városrész romjai - így a templom is - valószínűleg még jó ideig állottak. Baranyai Decsi János krónikájában Veszprém 1593-as, második török ostromával kapcsolatban, a vár körülzárásának eseményei között az alábbiakat örökítette meg: 0

Az éjszaka beálltával Fekete Benedek néhány válogatott lovassal kilopakodott a várból, és egy kápolnába vette be magát, hogy napkeltekor a biztonságban kószáló barbárokat váratlanul megrohanja. Nem is csalta meg reménysége, mert mihelyt megvirradt, a barbárok vezetői csekély kísérettel elindultak a védőtetők építkezéséhez, óvatlanul, készületlenül. Fekete Benedek pedig rájuk törve űzte, kergette Őket, végezetre ujjongva visszavonult a várba.