Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)
RAINER PÁL: A veszprémi Szt. Miklós-szeg és temploma
Veress D. Csaba 1983-ban az említett kápolnát kérdőjellel a Szt. Miklós-templommal azonosította. 50 Ezt esetleg magam is elképzelhetőnek tartom, bár a szövegrész alapján az azonosítást egyértelműen nem lehet elvégezni. Mindenesetre megemlítem, hogy Baranyai Decsi János egyik informátora Miskolci Péter veszprémi prédikátor volt. 51 A templomromok fölé 1747-ben barokk kálváriát emeltek, amelyet 1832-ben (s nyilván máskor is) javítottak. 52 Ennek főbb szobrait - Jézus, Szűz Mária, Mária Magdolna, Szt. János - idővel a Szt. László-kápolna mellé (az 1930-as években már itt álltak), majd elé helyeztek át. A kálvária stációival 1949 után senki sem törődött. Pusztulásuk a Vegyipari Egyetem építése során teljesedhetett ki. Az É-i rész utolsó stációalapjait az 1978-as ásatás tüntette el. 53 (6. ábra) A Kálvária-domb É-i és Ny-i lábát a XVIII-XIX. században a terjeszkedő város házai vették körül. (7. ábra) Ezeket a XX. század 2. felére lebontották, csak a domb felőli hátulsó támfalaik, részben pincéik maradtak meg korunkra. A Szent Miklós-szeg városrész régészeti emlékei Az okleveles forrásanyag mellett régészeti adatokkal is rendelkezünk ezen városrészről. A Kálvária-domb környezetében a századfordulótól kezdve több alkalommal kerültek elő a X-XII. századra keltezhető vasolvasztó kemencék. Ezeknek technológiája a XII. századra elavult, a későbbiekben már nem használták ezt a típust. Először 1908-ban a Csermák utcában (ma Csermák lépcső) találtak ilyent. 54 1911-ben ugyanilyen „apró körte forma kemencéket'' ástak fel a Püspök-major melletti szántóföldön, a később Nándor-telepnek nevezett részen, középkori leletanyag kíséretében. 55 1936-ban a Püspök-majorral szemközti Kürthy-villa (ma József Attila u. 6.) utcai kerítésének építésekor újabb 2 kemence került elő. 56 Ezeket már Nagy László múzeumigazgató lefényképezte. Felvételei megmaradtak. 57 (8. ábra) 1959. október 16-án a Vorosilov (ma Iskola) utcai Vegyipari Technikum (ma Ipari Szakközépiskola és Gimnázium) láboratóriumának alapozásakor a D-i oldalon - Szentléleky Tihamér muzeológus megfigyelése szerint - a felszín alatt 0,15-0,70 m-re találtak rá egy olvasztókemence fémsalakkal és XI-XII. századi hullámvonalas kerámiával jelölt helyére. 58 Valószínűleg 1970-ben is előkerülhetett egy további olvasztókemence. A Laczkó Dezső Múzeum fotótára ugyanis „ Veszprém, Egyetem mellett, Szt. Miklósszeg" megjelöléssel ellátott 3 db felvételt őriz, amelyeket Szepsi Szűcs Levente készített 1970. május 28-án. 59 Ezek a Szt. Miklós-templomtól ÉNy-ra, Ny-ra, DNy-ra és D-re előkerült objektumok jelzik az egykori Szt. Miklós-szeg kiterjedését. Úgyszintén a Hóvirág (egy ideig átmenetileg Korach Mór) utca 9. számú ház udvarán 1963-ban talált Árpád-kori településnyomok (kerámia) is. 60 Ezen városrészhez köthető még továbbá egy román kori (XI. század), 4,8 cm-es corpussal díszített, öntött, füles, nyakba akasztható bronzkereszt, amely a Nándortelepi Villasor 2/a. szám alatt került elő, s 1937-ben dr. Fabrics ajándékozta a veszprémi múzeumnak. 61 (9. ábra)
