Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Gy. Lovassy Klára: Német gyökerekkel magyarrá válni

ekkor Balogh jószágkormányzó Eszterházy püspöknek címzett levelében.

9 Személyes találkozásukon - Tatán - Eszterházy Károly egri püspök tanácsait is meghallgatva állapodtak meg legkiemelkedó1)b művéhez, az egri líceumhoz hasonló palota építésében. 1765 tavaszán megkezdődött a veszprémi püspöki palota nagyszabású építkezése. A munkában részt vállaló német mesterek: Schaibel Pál palotai kőfaragópallér, Natter lépcsőkészítő, Riehl, Veninger és Vizleitner kovácsmesterek, Deltz, Szekrényes, Fray, Renner asztalosmesterek, Móczinger (Matzinger) üvegesmester, Raichel és Hahl ácsmesterek. 1770. október 16-án helyezték el az aggpapok házának, 1773. május 29-én pedig a nagyszeminárium alapkövét. Mindhárom, U alakú épület tervezője Fellner Jakab, azonban, párhuzamosan folyó építkezése miatt a házak kivitelezésének vezetésével Hauensteiner Vencel pallért majd Weidt (Windt) Péter pallért, 1775 után pedig Kerbler György pallért bízta meg. Német gyökerekkel rendelkező társaik közül megemlítjük Riehl Péter kovácsmestert, Tikker Márton ácspallért, Petersdorffer András ácsmestert, Scharenbeck János üvegesmestert,Wizleithner József lakatosmestert, Peck János asztalosmestert, Pfaul István esztergályosmestert, Matzinger (Móczinger) Farkas üvegesmestert. A püspöki palota freskóit Johann Cimbal bécsi festő készítette.

10 Az építkezések Fellner halála után fejeződtek be. Tümmler György János (Reiskirchen, 1722 körül-Veszprém, 1767.) az ezermester molnár Henrik (Városlőd, 1748-Veszprém, 1835.) fiával együtt vállalkozott arra, hogy a vár alatti völgyben lévő Úrkútból a Séd erejének felhasználásával vizet nyomat az új püspöki palotába. A fiú a jól sikerült munka után püspöki támogatással tanulhatott, így vált kora egyik legtehetségesebb mérnökévé. Malmokat, vízműveket épített, mocsarakat csapolt le, Veszprémben a tűzoltószertár és a vigyázótorony épületét tervezte. Munkásságáért 1791ben II. Lipót nemesi rangra emelte. Veszprém egyszerűbb, korabeli építőiről hasonló írott anyagok nem maradtak fenn. Emléküket töredékekben a temetők, különösen a Felsővárosi temető őrzi. A német sírok formavilága, anyaga és feliratai külön tanulmányt érdemelnének. Magyarrá válni német gyökerekkel nem könnyű. Főleg, ha az „újmagyar" kőfaragó mesterséget űz... Ráadásul nincs magyar segítsége, vagy nem időben történt meg a feliratok ellenőrzése. .. 9. Lukcsics-Pfeiffer 1933: 127. 10. Lukcsics-Pfeiffer 1933: 125-157.