Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Gy. Lovassy Klára: Német gyökerekkel magyarrá válni

„1803- május 7-én óriási felhőszakadás volt; az Ördögárok vize zúdult a mélybe, a Séd is kiáradt. Több ház összedőlt, minden tele volt iszappal, hordalékkal. Az ár bezúzta a kápolna ajtaját, megtöltötte a kriptát, a padokat kimozdította a helyükből, a sekrestye szekrényeit feldöntötte... a víz az oltár asztalát elérte... "

n A nagy víz levonulása után kedves, mosolyt fakasztóan szép emlékkő került a vár alatti Hosszú utca 889. sz. telek falába, a mai Jókai u. 13. sz. épületre. Egyszerűen, házilagosan, de tartósan: a falazatban lévő egyik homokkő homlokfalát simára csiszolva véste bele az ismeretlen, magyar nyelvet törő sváb mester a következőket: 1803 MAY EDIG WOLT WÍZ. Majd pontosította, „magyarította": 1803 7dik MAY EDIG WOLT AZ ARWÍZ. Az eredeti kő pontos másolata ma is látható ezzel az aszimmetrikus felirattal a néhány éve felújított épület lábazatában. Német gyökerekkel magyarrá válni...A gondolat legszebb, tárgyiasult darabjait a veszprémi Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteménye őrzi. Sokan nem tudják, hogy a magyar címerrel díszített téglák először az 1838-as pesti nagy árvíz után készültek. Készítőik bécsi téglások: Alois Miesbach (1791-1857) és unokaöccse: Heinrich Dräsche (1811-1880) voltak.

12 Már a 19- század elejétől Európa legnagyobb téglás- dinasztiájának tartott család az első hívó szóra Magyarországra jött, hogy segítsen az árvíz utáni újjáépítésben; mindehhez Pest városa egy óriási agyagbányával járult, Kőbánya területén. A gyárhálózat Rákoson, Budán is bővült, majd rövid időn belül a téglák millióit biztosította a megújuló pesti belvároshoz. Az Ausztriában rendszeresített címeres és monogramos téglákhoz hasonlóan nálunk a magyar címer került az „AM" és „HD" betűjelek közé. Aztán lassanként az Alois Miesbach Miesbach Alajossá, 11. Lovassy 2004: 383. 12. Lővei 199I: 37-38.