Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Gy. Lovassy Klára: Német gyökerekkel magyarrá válni

ja, hogy nagyvalószínűséggel Tiethart-alkotás az 1751-ben épült Dubniczay-ház is. Tiethart renoválhatta a kocsmából újjászentelt Gizella-kápolnát (1747), valamint közreműködött a székesegyház falainak részleges újjáépítésében, a templomtető helyreállításban is 1756ban. Tiethart József környezetében megjelenő német nevek: Rogenhoffer Mátyás, Minderláin szabó, Fux Theresia, Jáger János kőmíves (a végrendeletből), Engszler (Engstler) Mihály zirci ácsmester (nevéhez fűződik a székesegyház restaurálása) .

6 Schmidt (Kovács) Ferenc József szobrász, a Szentháromság oszlop tervezője Pesten született, 1739-ben már fehérvári „képfaragólegény", majd szobrászmester. Padányi Bíró Márton 1749-ben bízta meg a várbeli, újonnan kialakult tér közepén felállítandó Szentháromság oszlop, majd a plébániák részére hordozható Szentháromság szobrok készítésére. Munkatársai: Sulman (Schuman) János püspöki lakatosmester, Walch Tamás kőfaragómester, Anteszner (Amtreskner) József aranyozó-festő, Rothmeyer József Gurtlermeister, Engstler (Engszler) Mihály zirci ácsmester, Hörl Tamás kovácsmester. Schmidt Ferenc 1755-től veszprémi lakos, háztulajdonos lett.

7 Fellenthali Feiner Jakab (1722. július 25-1780. december 14.) 1745-ben, 23 éves korában került Magyarországra, Tatára, a morvaországi Schiegersdorf környékéről származó telepesekkel együtt. Háromszor nősült; feleségei Kirchrober Eleonóra (+1761), Cruzin Rozália (+1772), Kristelli Terézia - aki túlélte férjét. Mindhárom házasságból négy-négy gyermeke született. Az 1773-ban elnyert nemessége után nevét Fellner-re változtatta. Kezdetben nyolc éven át a ráckevei és béllyei császári uradalmi kastélyok építőmestere, majd hét évig Komárom vármegye építésze.

8 1746-ban már hidat épített Tatán. 1748-ban tette le kőművesmesteri vizsgáit. Építőmesteri tevékenységének országszerte ma is látható eredményeit hosszan sorolhatnánk, több mint 50 épület - templomok, kastélyok, paloták, iskolák és korcsmák, szérűskertek, malmok, zsilipek, vágóhidak, lakóházak és várrekonstrukciók - valósult meg a tervei alapján vagy a keze nyomán. Eger, Tata és Pápa városokon kívül Veszprémben vannak legszebb épületei: a püspöki palota, aggpapok ház és a nagyszeminárium. Koller Ignác veszprémi püspök 1763-ban kérte fel az új püspöki rezidencia terveinek elkészítésére. „Sok a dolga a Jámbornak, már a veszprémi püspök is bombadérozza pro residentia való projektumnak készítésére" - írta 6. Lukcsics-Pfeiffer 1933: 195. 7. Lukcsics-Pfeiffer 1933: 106-109. 8. Lukcsics-Pfeiffer 1933: 195-201.