Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Gy. Lovassy Klára: Német gyökerekkel magyarrá válni
nyeret találnak. Hazai származású építészeinkkel egyetemben nagy szolgálatot tettek a magyar kultúrának, amelynek áldásaiban részesülve, maguk is magyarokká lettek. Egyes emberek fajiságát a környezet hosszabb folyamatú hatása háttérbe szorítja. Magyar levegőt szívtak e bevándorolt művészek és érthető, hogy akik Magyarországon telepedtek meg, kenyéradó hazájuknak igaz fiaivá lettek." 2 A Séd pataktól északra a Temetőhegyen, valamint a környék falvaiban új hazát találó mesteremberek biztos megélhetést találtak a várbeli építkezéseknél. Olyan jelentős építőmesterek mellett, akiknek életét, munkásságát részletesebben is érdemes megismerni. A magyaroknak, Veszprémnek teremtett értékeik maradandóak; hirdetik alkotóik tehetségét, esztétikai igényességét, eszét és ördöngösségét és gyakran humorát is. A sort a német származású Tiethart József (?-1759.október 26.) mesterrel kezdjük. Neve különböző iratokban Tithart, Diethart, Tirhardt, Tarhart illetve magyarosan „Kőmíves" változatokban is szerepel. Életéről keveset tudunk: 1746-ban házasságot kötött Jáger Jozefa Krisztinával, gyermekük nem volt. 3 Nem volt tanult ember; mesterségi tudását, ismeretanyagát önszorgalomból, könyvekből és tapasztalatokból fejlesztette. Páratlan tehetségét máig megmaradt épületei bizonyítják. Halála előtt két héttel írt végrendeletéből tudható, hogy a vár területén volt egy kő háza (ez az 1749-es házösszeírásban is szerepel), némi adóssága és munkájáért kintlévőségei, valamint „mesterséghéért való könyvei" 4 is. Itt találhatók az utalások a Veszprémen kívül végzett munkáira: pl. a vörösberényi jezsuita építkezésekre. Vagyonát eltartóira, valamint a ferences, piarista rendekre, a házi- és kolduló szegényekre hagyta. Tiethart József munkássága összefonódik fő megbízójával, Padányi Bíró Mártonnal, aki 1728-tól veszprémi kanonok, majd nagyprépost, 1745-1762 között veszprémi püspök volt. Tiethart első ismert veszprémi munkája (1733) a Bíró Márton-féle kanonoki ház (ma Vár u. 31), egykor földszintes épülete. Ezt követték az Acsády-féle pöspöki lak (1738), a nagypréposti ház (1741), a régi vármegyeház, valamint haláláig a piaristák építkezései utóbbi két épület megsemmisült. A fenti, korabeli írások alapján bebizonyítható épületeken túl mesterünk a munkássága ideje alatt zajló valamennyi várbeli építkezés aktív közreműködője volt. Hatvani-Kovács Gertrúd összehasonlító-elemzéseket végzett az 1730-1760 között épült házakon. 5 A homlokzatok díszítőelemeinek alkalmazása, nyílászárók és boltozatok kialakítása alapján állít2. Lukcsics-Pfeiffer 1933: 193. 3. Lukcsics-Pfeiffer 1933: 193-194. 4. Lukcsics-Pfeiffer 1933: 195. 5. Hatvani-Kovács 2004:
