Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Gy. Lovassy Klára: Német gyökerekkel magyarrá válni

GY. LOVASSY KLÁRA Német gyökerekkel magyarrá válni Egy ország polgára lakóhelyén él, alkot és hagy maradandót. Teljesen mindegy, milyen nyelven beszél, melyik valláshoz tartozónak vallja magát, szóiké vagy barna. Több mint harminc éve választott lakóhelyem, Veszprém történelmében elmélyedve tapasztaltam, hogy a város milyen sokat köszönhet német ajkú polgárainak. Az ősidők óta lakott Séd-völgyben, a föléje meredező sziklákon első királypárunk alapított templomot, püspökséget. Talán erre az időre tehető az első német (bajor) mesterek és képzőművész-tehetséggel bíró, alkotó apácák működése; ők lehettek Gizella királyné Regensburgból induló kíséretének tagjai, későbbi udvartartásának hordozói. A középkori város kereskedelmi életében nagy valószínűséggel sok német ajkú vásáros is megfordulhatott, más foglalkozású, végleg letelepedő német származású polgár száma elenyésző. Évszázadok viharai, háborúk, tűzvészek és árvizek elpusztították e korok építményeinek, tárgyi és írott emlékeinek jelentős részét. Az élettel teli belváros és várnegyed az utolsó 250 évben nyerte el fokozatosan mai arculatát. Azt a sajátos, egyedi történelmi belvárosi képet, amely Magyarország egyik ékköve, méltán válhatna világörökségünk kincsévé is. Az egykori végvár területén; külső és belső várban templomokon, egyházi intézményeken kívül számos apró, egyszerű anyagokból - gyakran fából, kőből - épült lakóház (viskó) volt. Tulajdonosaik nevei végrendeletekből, adás-vételi szerződésekből ismert. Laktak itt olyan polgárok, akiknek talán a foglalkozásukat jelzi a nevük pl. Csizmadia, Szabó, Takács, Lakatjártó, Gombkötő, Csapó stb. esetében, de voltak nemesek: pl. Peczovicz, Ecsery, Könczöl stb., és azóta is létező, ismert veszprémi családok: pl. Roboz, Csornai, Francsics, Eörsi, Pordán

1 stb. Az 1636-1750 közötti időszakban elvétve sem találunk a tulajdonosok között német hangzású családnevet! A barokk Veszprém építői pedig már jelentős részben német anyanyelvű mesterek. Mindezt a Mária Terézia korabeli német betelepítéseknek köszönhetjük. „A 18. század a magyar építészet virágzó kora. Hírneves osztrák, cseh és morva építészek mind Magyarországba jönnek, mert a meginduló nagyszabású építkezéseknél alkalmazást, pénzt és ke1. Lukcsics-Pfeiffer 1933: 40-81.