Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Reményi Antal: Az újkori Pula településszerkezetének kialakulása és változásai (1745-2000)

bágytelek. S ez a szám fennállott 1848—1849-ig, a jobbágyfelszabadítás tényleges megtörténtéig. Valószínűsíthető' azonban, hogy ettől számítva még vagy húsz évig, vagyis az úrbéri örökváltság rendezéséig (1868 évi XXXIII. t.c.) nem volt a faluban telekfelezés. A jobbágytelkekhez csatlakozóan - a már említett helyeken - megépültek a zsellérházak. S kiépült az urasági major a maga lakó- és gazdasági épületeivel, s grófi birtokot helyileg irányítók lakásai is. A belterület legjelentősebb helyén 1797-ben gróf Eszterházy Károly földesúr, egri püspök áldozatkészségéből elkészült a templom, mely nemcsak vallási jelentőségével, hanem impozáns megjelenésével is uralja az egész falut. Az 1807-es térkép mindezt jól szemlélteti, s egyúttal a másfél száz évig változatlan faluszerkezetet is ábrázolja. Azzal együtt, hogy a Nagyvázsony felől bevezető út is már a mai nyomvonalon halad. Az 1858 évi térkép a községről készült kataszteri birtokvázlat már igen pontos mérnöki munka a faluról, annak belterületét és külterületét részletesen „illusztrálva".

11 (5. kép) Ez a térkép száz évnél is hosszabb ideig volt használatban, még a termelőszövetkezet alakulásakor (s utána is pár évig) ezt használták. Egyébként pontosan ábrázolja az 1848ig fennálló helyzetet: a (volt) jobbágy- és zsellértelkeket, házakat, s egyéb ingatlanokat és építményeket. Bő száz év alatt, azaz 1858-tól nem is készült alapjaiból új épület. Kivétel csupán a két iskola: az első világháború előtt a Szent Flórián kápolna melletti (ma 39- sz.) és a második világháború előtt elkészült (ma 38. sz.) iskolaépület. (Mindkettő azonban 20. században épült.) Jelentős 19. századi, s faluképet is meghatározó és a forgalmat könnyítő építmény a két kőboltozatos híd. Egyik a kastély mellett volt található, ennek építési időpontja nem ismert. (Ezt 1945. március 26-án robbantották fel a német katonák.) A másik az alsó faluvégi háromlyukú híd - amely a más falvak által is igénybevett malomhoz vezet - 1896-os építésű. Ha a 18. századot a faluszerkezet kialakulásának tekintjük, a 19- század a lakóépületek és a gazdasági építmények külső változását, az akkori „divat"-nak megfelelő korszerűsödését hozta. Az 1858-as térképet követően 1962-ben történt a legközelebbi felmérés, térképészeti adatfelvétel a községről. Az 1962-es felmérés alapján készült az 1980-as térkép, amely az időközben (a húsz év alatt) bekövetkezett változásokat is tartalmazza, melyek - bizonyára - az események (történelem) hatására jelentkeztek. (6. kép) A lényegesebb változások: a bekötőút megépítése 1958-59-ben Nagyvázsony felől, összekötőút Öcs községgel Ajka irányában, átmenő forgalmi út megépítése 1962-63-ban. 11. Veszprém Megyei Levéltár: Telekjegyzőkönyves térképek, Pula 1858