Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Reményi Antal: Az újkori Pula településszerkezetének kialakulása és változásai (1745-2000)

A mindent meghatározó gazdaságra (gazdasági alapra) azonban a mezőgazdasági termelőszövetkezet megalakítása jelentette 1959-ben a fordulatot. A Veszprém-tapolcai átmenő út építése során a Fő utcai kanyarban (a mai Faluházzal szemben) elbontottak egy lakóházat (a mai 66. és 67. számú házak között). Helyébe épült a mai Major utca 5. számú ház, amely az 1850-es évek óta az egyetlen, alapjaitól újjáépített lakóház volt a faluban. A legújabb térképek jelölik az ún. Inhof-kertben kialakított kilenc házhelyet, melyet még a közös tanács méretett ki a helyi (pulai) tanácstagok erélyes szorgalmazására és sürgetésére. Itt megépült kilenc új ház, a Kab-hegy utcában. A rendszerváltás után az új önkormányzat a volt tsz- (korábban Esterházy-) major területén osztott ki nyolc új házhelyet, megtartva a keleti oldalon álló volt uradalmi pajtát, s a nyugati részen a volt lóistállót. A kimért nyolc házhelyen megépült hét családi ház, amelyeket laknak is. A volt pajtát hétvégi házzá, nyaralóvá alakították át. Az ezredfordulón, ill. annak tájékán két új utcával bővült a falu: a Kab-hegy utcában kilenc, s volt major területén hét új ház készült el. Az eddig csak az északi oldalon beépített Kis utca déli oldalán is vannak házak, s a volt Major területén, annak déli részén, oldalán létesült a Major utca. (7. kép) A jobbágy- és zsellértelkek mérete, területe A jobbágytelek két részből, a belső és a külső telekből állt. A belső telek részei: az udvar a házzal és a melléképületekkel, és a kert. A kettőt a pajta (csűr) választotta el egymástól. Az (eddig megismert) első adat szerint 1768-ban egy egész belső jobbágytelek 2 6/8 pozsonyi mérő nagyságú volt. Ez 1.462 négyszögöl, azaz 5.227 négyzetméter. A rendelkezésre álló adatokból, nyilvántartások és térképek alapján megállapítható - s ez lényegesen nem változott - egy volt jobbágytelek nagysága, ennek az egész telekre jutó mai átlaga 5.836 négyzetméter. Miután a mai telkek eltérő méretűek, összességükben a különbözet egy egész belső telekre vetítve 609 négyzetméter. Az 1793-ra létrejött 40 fél jobbágytelek csak a 19. század végétől és a 20. század elejétől került további osztásra. így jöttek létre a volt fél telkekből a negyed telkek, azaz a „fertály"ok. A továbbosztódás azonban a külterületi telkeken, s a jobbágyok telkei mellett a zsellértelkeken is végbement. Esterházy Ferenc 1735. évi felmérése szerint ,,..a házra és kertre 14 öl széles, 71 öl 2 láb hosszú..." telek számítandó.

12 Pulán a volt jobbágytelek átlag mérete az 1960-as 12. Fülöp Éva, 246.