Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Farkas Gábor: Lakóházak és gazdasági épületek a zirci apátság előszállási uradalmában. Áttekintés a 19. század első felének települési viszonyairól
igásállataikat adták el, hogy a kölcsönt vissza tudják fizetni. 1813-ban marhavész következtében elpusztult egész szarvasmarha-állományuk. A vész kipusztította az uradalmi szarvasmarha-állományt is. 12 A történeti adatok szerint a lakosságnak az uradalom sietett segítségére. (A herczegfalviak körében általános lehangoltság lett úrrá, melyet a jövőtói való félelem okozott. Nehezen illeszkedtek be az uradalmi környezetbe, szokatlan volt a klíma, a szeles és aszályos nyár, a havat nélkülöző tél, az esős őszi időszak.) Az uradalom napszámmunkát adott a jobbágyoknak, harmados földeket osztott a karácsonyi pusztán, és az eddig elmulasztott szőlőföldek kiadását most pótolták. 13 (Antalhegy) Épületek a pusztákon Az uradalmi gazdálkodás modernizációjával kapcsolatban indult meg a pusztákon a majorok építése, a régiek korszerűsítése. A 19- század első felében működtek a következő majorok: Puszta-Előszállás, Kisvenyim, Nagyvenyim, Kiskarácsonyszállás, Nagykarácsonyszállás, Bernátkút, Györgyszállás, Kivenyim, Kokasd, Mélykút, Antalmajor, Felsőkisvenyim, Róbertvölgy, Ménesmajor. A pusztákon mostoha települési viszonyok uralkodtak. Kiemelt épületek vannak, de ezek egyházi jellegűek vagy kastélyok, és még néhány lakóház, amelyeket uradalmi tisztviselők laktak. Kastély állt Nagyvenyimben, Puszta-Előszálláson: templom Herczegfalván, Előszálláson: lelkészlak Herczegfalván, Előszálláson, Nagyvenyimben. A lakóházak azonban kezdetlegesek, főleg putrik voltak, melyekben uradalmi konvenciósok éltek. A József kori katonai felvételen szerepel Nagyvenyim és Kokasd. A leírás szerint ezen a két pusztán juhkarám és néhány földkunyhó van. 14 Kisvenyimben 1768-ban építettek juhászházat, 1796-ban és 1818-ban a konvenciósoknak putrilakásokat. 15 Az uradalmi gazdálkodás modernizálása kapcsán több konvenciós számára készült lakás, de ezek putrik voltak. Kiskarácsonyszállást 1831-tól építették. A családtagokkal együtt 63 főt helyeztek el a putrilakásokban. Nagyvenyimben a kastély mellé 1837-ben gazdatiszti lakot létesítettek és 10 putrilakást. Ezekben 22 béres, 5 mindenes, 4 csősz, 8 juhász, továbbá a bivalyos, a tehenes, a nyúzó, a faragóbéres, a kertész, a majorgazda, a kocsis lakott. A ménes mellett szolgálókat 1840 után emeltebb szintű lakásokban helyezték 12. Uo. Ua. 1813. 13. Pesthy 1977. 255-256. 14. Eperjessy 1977. 158. (A II. József-féle katonai felmérés, Fejér megye-Kokasdpuszta.) 15. Az előszállási uradalom története. Kézirat a szerző birtokában. Továbbá: Veszprém Megyei Levéltár, A cisztercita rend Zirc- Pilis- és Szentgotthárdi Apátságának levéltára. Az Apáti Hivatal iratai. Gazdasági jelentések, Modrovich Ignác direktor jelentése 1818.