Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Farkas Gábor: Lakóházak és gazdasági épületek a zirci apátság előszállási uradalmában. Áttekintés a 19. század első felének települési viszonyairól
el. A kocsisok a lóistállók folytatásában szilárd anyagból készült épületben lakhattak: a ménesmester, a ménesgazda pedig önálló házat kapott. Puszta-Előszállás a legnépesebb település az uradalomban. Itt 40 putrit írtak össze 1844-ben. Ebből 22 urasági tulajdonú, a többi magánépület. A putrik 2-3 helyiségesek (konyha, szoba, kamra). Értékük váltakozik 40-200 váltóforint között. A 41. számú putrilakásban 7 nőtlen béres lakott, akiket egy özvegyasszony látott el. A saját jogú putrik (18) egykori uradalmi alkalmazottaké, vagy azok örököseié. Néhányan uradalmi engedéllyel vásárolhattak putrilakást. Ismerjük egy idegen utazó leírását egy előszállási putrilakásról, aki elégedetten nyilatkozott a lakás tisztaságáról, az ellátásról. Különösen értékelte azt a gesztust, amellyel felajánlották az itteni szálláslehetőséget, és nem kellett neki "az útszéli szennyes fogadóban megszállnia". 16 A gazdasági épületek létesítését 1818-tól szorgalmazta az uradalmi direktor. Egyik megállapítása szerint a primitív és semmit sem érő létesítmények a gazdálkodás eredményességét veszélyeztetik. Egy példát említett a korszerűtlen gabonatárolásról. Újmajor határában a Bolondvárnak nevezett halmot a kormányzó búzaveremnek alakíttatta át. A direktor jelentésében olvasható, hogy okvetlen szükség van gabona tárolását szolgáló magtárakra, górékra, takarmányos pajtákra, nyomtatást végzőknek csűrökre, ahol az asztagot az őszi hónapokban is tárolni lehet, továbbá istállókat, ólakat, aklokat, szekérszíneket, fészereket, féhajakat létesíteni, és megszüntetni a gugyeszeket. (Ezek nádból, veszőfonásból készült szárnyékok. Ez a név kizárólag a Mezőföldön ismeretes.) A modernizáció kapcsán átalakult a puszta képe. Eltűnt a sztyeppre emlékeztető táj, és az 1840-es években kultúrtáj képe bontakozott ki a szemlélő előtt. A majorok gazdasági egységek lettek, amelyekben a termelési profilnak megfelelő épületeket létesítettek. Az újabb majorokat négyzetalakban alakították ki, melyeket kerítéssel vettek körül. A kerítésen kapu volt, és csak itt volt ki- és bejárás a majorba. A majoron belül külön épültek a cselédházak, külön az istállók, a pajták, a juhkarámok. A19. század közepén létesített majorok esetében a közbiztonsági szempontok egyikére, a tüzek megelőzésére is figyelemmel voltak. 17 A Zirci Apátság előszállási uradalma, amelyben a 20. század elejétől gyors gazdasági felfutás volt tapasztalható, és az 1920—1930-as években az ország második legjobban prosperáló gazdasága volt, az alapokat a 19. század első felében rakta le. Korszerű vezetése (felvértezve közgazdasági ismeretekkel) az árutermelésbe bekapcsolódva gazdaggá tette magát az uradalmat és annak birtokosát, a Zirci Apátságot. 16. Veszprém Megyei Levéltár. Ua. Előszállásmajor épületei 1844. 17. Kézirat a szerző birtokában.
