Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Farkas Gábor: Lakóházak és gazdasági épületek a zirci apátság előszállási uradalmában. Áttekintés a 19. század első felének települési viszonyairól
létesült. 6 Ezzel Újmajor az uradalmon belül centrális szerepet kapott, ahová jobbágyfalut telepítettek. Herczegfalva, az uradalom egyetlen jobbágyfaluja Újmajor betelepítésére akkor került sor, amikor a telepítési folyamat országszerte lezajlott. Az 181 l-ben önállósult 7 Zirci Apátság a telepítésben azt a lehetőséget látta meg, hogy az intenzív gazdálkodás kiépítése során az egyre gyakrabban felmerülő munkaerő gondok egy részét a jobbágyok robotszolgáltatásaival enyhíti. A koldustelepek ekkor még nem voltak népesek, mert a legelőbérlőknek nem volt tömeges munkaerő igényük. Új- és Felsőmajorban 1783-ban állt már egy udvarház, két cselédház és néhány gazdasági épület. 8 Dréta Antal zirci apát József nádor erkölcsi támogatása mellett meg is kezdte a telepítés előkészítését. (Innen a falu, Herczegfalva elnevezés). 9 A hely adott volt, Újmajor. Megkérdezték az uradalom koldustelepein élőket, akik az uradalom állandó munkásai voltak, vállalják-e az áttelepülést, s az ezzel járó kötelezettségeket. A válasz meglepő volt: nem kívánják magukat jobbággyá tenni, és ezzel magukat szolgaságba adni. Az apát 1810 nyarán a telepítésre felhívást bocsátott ki. Ebben az szerepelt, hogy a jelentkezők németek és katolikusok legyenek, és rendelkezzenek némi vagyonnal, hogy az új életet meg tudják kezdeni. 1811 áprilisában Előszálláson úriszéket tartottak, ahol a telepítéssel kapcsolatos jogi és gazdasági kérdéseket meghatározták. Az úriszéki határozatok látszatra kedvezőek voltak. A jelentkezések ismeretében 120 telket alakítottak ki, megfelelő belső és külső telkekkel, közös legelővel. Az úriszéki határozatot még ebben az esztendőben a vármegye felülvizsgálta és a Sedria (Törvényszék) kötelező érvénnyel kijelölte a 3 calcatura szántót, azokat másodosztályba sorolta. A külső telkek a vármegyében szokásban volt urbarialis holdban (1200 négyszögöl) lettek meghatározva, míg a belső telkek (házhelyek) az uradalmi normák szerint, 1100 négyszögölesek lettek. Az úriszék határozott arról, hogy a felépítendő lakóházak a telek 3 osztásának első részében legyenek, a gazdasági épületek, istálló, ól, szín, szérű a második szektorban, míg a harmadik részt zöldséges- és gyümölcsöskertnek alakítsák ki a gazdák. A 3 részre osztott telkek 400-400-300 négyszögölet foglaljanak el. A házakat a szomszédoktól kerítés, élő sövény válassza el, az 6. Fejér Megyei Levéltár: Vármegyei törvényhatósági levéltár. Alispáni iratok. Községi monográfiák, Herczegfalva. 1811. 7. Pesthy 1977: 214. 8. Fejér Megyei Levéltár: Acta locorum-községtörténeti iratok gyűjteménye, Herczegfalva 1783. (Továbbiakban: Acta locorum.) 9. Farkas 1989: 27.
