Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Farkas Gábor: Lakóházak és gazdasági épületek a zirci apátság előszállási uradalmában. Áttekintés a 19. század első felének települési viszonyairól

Zirc körüli birtokokat és a bakonyi falvakat (sziléziai és bajor) parasztokkal betelepítette. A telepítésből kimaradt az előszállási uradalom, bár a benépesítést tervezte az apát. Indoklása értékes számunkra. Jobbágyfalura a munkaerő biztosítása miatt szükség van, és meggyőződött arról, hogy a magyar paraszt a földműveléshez jól ért, a munkát kedveli, és szorgalmas. Ezért az uradalmi falut színmagyarokkal kellene betelepíteni.

2 Az uradalomban termelt gabonát a viszonylag közeli piachelyeken, Budán és Fehérváron értékesíteni lehet, de közel vannak a dunai kikötők is, ahonnan a hajók elszállítják az árut külföldre. A telepítés azonban a közbejött örökösödési háború (1741-1748) miatt nem valósulhatott meg, Sziléziát Poroszország elcsatolta, a földesúr idegen, sőt az Osztrák Birodalommal ellenséges viszonyban levő államban élt, akinek igazodnia kellett a porosz politikához. A későbbi évtizedekben ez a két állam közötti szembenállás meghatározó lett Zirc és Henrichau között. A porosz érdekeket képviselték a zirci szerzetesek, akiket Sziléziából küldtek, és porosz volt a perjel is. A sziléziai földesurak (a mindenkori apátok) a legelőbérletekből olyan összegeket vettek be, melyekkel elégedettek voltak. 1763-ban a 8 bakonyi falu éves jövedelme 3300 forint volt, míg az előszállási uradalom 5600 forintot fizetett be.

3 A legelőbérletek a 18. század végéig fennálltak. A bérlők a földművelés kiterjesztésére engedélyt kaptak, de ehhez külön összeget kellett fizetniük. Fördős Mihály bérlő 1724-ben lakóházat és istállót épített, az épületeket 8 évig használhatta. Az épületek 1732-ben rendi tulajdonba kerültek. Közben a földesúr is majorsági gazdálkodásba kezdett. Ez azonban csak kisebb területen ment végbe. 1724-ben a szerzeteseknek saját majorjuk volt, pásztorokkal, béresekkel, akik gazdálkodtak, az állatokat gondozták.

4 A földesurak több alkalommal látogatást tettek Előszálláson. 1723-ban Niklas Antal, 1725-ben Regnárd Gergely. Mindketten a bérlők által rendelkezésre bocsátott kunyhóban töltötték a napokat. 1729-ben egy szerzetes tartózkodására alkalmas lakószobát építettek, és lerombolták a földbe épített, kamrának nevezett házat. A lakószoba mellé kápolnát is emeltek.

5 A porosz-osztrák szembenállásnak Zircre nézve pozitívuma is volt. II. József-féle szekularizáció nem érintette a Zirci Apátságot és birtokait, mert a tulajdonos idegen állambeli volt. Viszont a sziléziai földesúr ez időben kezdte meg az intézmények szervezését. Zircen ekkor már állt a monostor, a templom, a major, sőt Veszprémben egy palota is. Ugyancsak sziléziai létesítmény a venyimi és az előszállási kastély. 1784-ben a venyimi kastély mellé kápolnát építettek és lelkészséget szerveztek, Újmajorban (a később telepítendő majorban) 1786-87-ben templomot emeltek, 1788-ban lelkészház és népiskola 2. Horváth 1930: 90-96., 298. 3. Farkas 1989: 32. 4. Farkas 1989: 31. 5. Farkas 1989: 32.