Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Farkas Gábor: Lakóházak és gazdasági épületek a zirci apátság előszállási uradalmában. Áttekintés a 19. század első felének települési viszonyairól

FARKAS GÁBOR Lakóházak és gazdasági épületek a zirci apátság előszállási uradalmában Áttekintés a 19- század első felének települési viszonyairól Helyrajzi kép Az uradalom Fejér megye délkeleti részén, a Duna és a Sárvíz közötti Mezőföldön fekszik. Területét történeti okoknál fogva a Duna, a Sárvíz nem határolja. Az uradalom 42 ezer holdas (1200 négyszögöllel számítva) terület, és azon a homokháton terül el, amely Seregélyestől a Tolna megyei Bölcskéig húzódik. Folyóvízben, fában szegény, tavai vannak, de ezek elgátolással keletkeztek a 19. század elején.

1 Az a tény, hogy ez a homokhát silány természeti adottságokkal rendelkezik, a táj és a környezet mostoha a rajta élő emberekkel szemben, a klíma szélsőséges, s ezek determinálták a gazdasági helyzetet, az itteni lakosság életvitelét. A lakosok a környezethez igazodva tudták felépíteni házaikat, melyek jórészt sárból készültek, fedelükre szalmát, sást tettek. Ez a kezdetlegesség jellemzi a gazdasági épületeket. A török kiűzése utáni évtizedekben az uradalom az ukrajnai sztyepphez hasonló füves pusztaság, ahol nincs falu, a középkori és a török alatti települések eltűntek, és romokat találtak az összeírok (I696) az egykor népes falvak helyén. Birtokos a ciszterci rend Lilienfeld és (a sziléziai) Henrichau A romokban álló Zirci Apátság birtokait 1659-ben kapta vissza, közte az egykori kun szállásokat, melyekből az előszállási uradalmat szervezték meg. A zirci birtokok a lilienfeldi ciszterci apátság kezelésébe kerültek, de 1701-ben a sziléziai Henrichau ciszterci apátság vásárolta meg. A sziléziai apátság az előszállási uradalmat legelőbérlőknek adta, de a 1. Ádám é.n.