Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Klamár Zoltán: Az etnikumcsere problémái az építészeti örökség megőrzésében, revitalizációjában - szerémségi (Szerbia és Montenegró) magyar példák: Maradék, Starinca, Dobradó (1)

utcai homlokzata barokkos és klasszicista kiképzésű. Érdekes, hogy a kukoricagórékon, tohonyákon, megjelenik a napsugaras oromzat is. Erre több példa található Satrincán. A fésűs beépítésű telken a lakóház az utcafrontra ül.

14 Tagolása szoba-konyha-kamra, vagy szoba-konyha-szoba-kamra. Az épület nagysága, alaprajzi tagolása, építőanyaga az építtető vagyoni helyzetét tükrözi. Ennek megfelelően az épületállományban vegyesen jelentkeznek a különböző építési technikák: vert fal, vályog, vályog+tégla, tégla. A nyeregtető héjalása is a fentiek függvényében nád, vagy hódfarkú cserép. A tüzelőberendezések átalakulása a 20. század közepén rohamos gyorsasággal terjedt, ennek következtében a kemencék, rakott sparheltek és a szabadkémény eltűnt a falvak építészeti örökségéből. Sok kutató felteszi a kérdést, hogy a vidék lakossága etnikai csoportokon belül ki tudotte alakítani egy sajátos karakterű népi kultúrát

15 a nagyfokú beköltözési tarkaság, illetve a beköltözéstől eltelt viszonylag rövid idő alatt. Az épületállományt vizsgálva az látszik, hogy az Alföldnek, mint kulturális régiónak volt kisugárzó szerepe. Azokat a gazdálkodási feltételekhez csiszolódott ház- és gazdasági épület modelleket hozták magukkal, melyek a korábbi lakóhelyen már tapasztalati szinten beváltak. Az 1960-as években épült kevés számú lakóépület alaprajza megváltozott, egysorosból kétsorosra váltottak és megjelent a sátortető. Bizonyos fajta kettősség figyelhető meg az építőkultúrát illetőn: egyrészt volt egy tendencia ebben az időszakban, amely az egysoros alaprajzú házak modernizálását preferálta, pl. fürdőszobákat alakítottak ki bennük, másrészt átépíttették őket, a tornác utca felőli végét lezárták és még egy szobát toldottak az épülethez, mi által annak megváltozott alaprajza. A folyamat végkifejleteként az ezredvégre megbomlottak az egységes utcaképek és foltokban megjelentek az új lakóházak. A tulajdonosváltás problémái Az épített örökség további sorsát döntően befolyásoló folyamatokat alapvetően két aspektusból kell vizsgálat tárgyává tenni: 1. Milyen változást generált az egyén kilépése a hagyományos családi, és faluközösségi keretből? 14. A kérdéssel kapcsolatban lásd Égető Melinda ide vonatkozó, az egész Szerémségre kiterjesztett megállapításait. Égető 199O: 109-110. 15. A vidék magyar népi kultúráját ilyen szempontból eleddig csak érintőlegesen vizsgálták a kutatók, ám a kérdésre adott válaszaik eltéró'ek. v.o.: Égető 1990., Gunda 1974. és 1982., valamint Kósa 1972. a kérdésről alkotott véleményét.