Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Klamár Zoltán: Az etnikumcsere problémái az építészeti örökség megőrzésében, revitalizációjában - szerémségi (Szerbia és Montenegró) magyar példák: Maradék, Starinca, Dobradó (1)
A Szerémség területén a 2002-es népszámlálási adatok szerint 8 , a magyarság hét faluban élt nagyobb számú közösségben: Erdővégen (Erdevik) 3316 lakosból 95 a magyar ez 2,86%. A falu Sid község területén fekszik és a Fruska gora déli lejtőjének legnyugatibb pontját képezi. Vogány (Voganj) I6l4 lakosából 76 magyar ez 4,71%. A falu Ruma község területén fekszik csak úgy, mint Nyékinca (Nikinci) 2216 lakosából 264 magyar ez 11,91%, és Herkóca (Hrtkovci) 3428 lakosból 310 magyar ez 9,04%. Ez a terület közel esik a Száva folyóhoz, a Fruska gorától délre terül el. Ürög (írig) község területén található két falu Satrinca (Satrinca) 399 lakosából 253 magyar ez 63,41% és Dobradó (Dobrodol) 127 lakosából 96 magyar ez 75,59%- Ingyija (Inőija) község a legkeletebbi közigazgatási egység, ahol Maradék (Maradik) faluban él a legnagyobb magyar közösség, a falu 2298 lakosából 552 a magyar ez 24,02%. Itt kell elmondanunk, hogy sporadikusan mind a 7 szerémségi községben élnek magyarok, vagyis a 93 lakott településből mindössze 17-nek nincs magyar lakossága. Péterváradon (Petrovaradin) 13973 lakosból 396 magyar ez 2,83%, Beocsin (Beocin) 8058 lakosából 182 magyar ez 2,26%, Kamanc (Sremska Kamenica) 11205 lakosából 256 magyar ez 2,28%, Karlóca (Sremski Karlovci) 8839 lakosából 215 magyar 2,43%, Ürög (írig) 4848 lakosából 360 magyar ez 7,43%, Ruma 32229 lakosából 362 magyar ez 1,12%. A közösségek általános demográfiai jellemzői A lakosság korcsoportjainak struktúrája aggodalomra ad okot, ugyanis a korcsoportok aránya bizonyos előnytelen tendenciákat jelez. Maradék példája, még ha apróbb eltérések mutatkoznak is az egyes települések között, mégis modell értékű a térséget illetően. A fiatalok 0-19 évesek (27%) kevesebben vannak, mint a 45-59 évesek (28,4%), ami jelzi, hogy ezek a közösségek fokozatosan elöregszenek. Maradékon 9 1961-1970 közötti összeírási periódusban a természetes szaporulat mértéke pozitív volt és 2,0 ezreléket tett ki (natalitás 12,8 ezrelék, mortalitás 10,8 ezrelék). Ebben az időszakban 50 személlyel több született, mint amennyi meghalt (320 születés és 270 elhalálozás). A következő tíz éves periódusban a természetes szaporulat negatív karakterűvé vált, -1,4 ezrelék. Ebben az időszakban a natalitás 11,4 ezrelék, a mortalitás 12,8 ezrelék, ekkor 32 személlyel több halt meg, mint ahány született (263 született és 295 halt meg). Az eltelt tíz évből hét évben többen haltak meg a településen, mint ahányan születtek. Csak három évben (1972, 1977 és 1979) született több személy, mint amennyi 8. Mimics 2003: 336-357. 9. Davidovic 1980: 179-180.
