Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Klamár Zoltán: Az etnikumcsere problémái az építészeti örökség megőrzésében, revitalizációjában - szerémségi (Szerbia és Montenegró) magyar példák: Maradék, Starinca, Dobradó (1)

KUMAR ZOLTÁN Az etnikumcsere problémái az építészeti örökség megőrzésében, revitalizációjában szerémségi (Szerbia és Montenegró) magyar példák: Maradék, Starinca, Dobradó A Szerémségben foltokban található magyar etnikum. Néhány falunak azonban számottevő a magyar lakossága, hiszen az alig mérhető 0,5%-tól 75%-ig is emelkedik részaránya. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a vidék aprófalvas, tehát esetenként száz lakost fed összességében a magas százalékarány. Erre példa Dobradó. Kontinuus lakosságról az ismert történelmi körülmények miatt - török dúlás, hódoltság, felszabadító háborúk - csak érintőlegesen beszélhetünk. A mai magyarság nem szervezett telepítéssel érkezett a területre, hanem a 18. századtól folyamatosan szivárgott be a jobb élet reményében. A19. században, főleg a filoxéra után telepedett a nagybirtokokra zömmel a Bácskából, de jelentős számban a Dunántúlról is -, eladva otthoni földjeit, olcsóbb szerémségi földet vásárolva parasztbirtokossá lett a Tarcal hegy (Fruska gora) déli lejtőin. A kevés számú magyar lakosság igyekezett megteremteni saját etnikai térszerkezetét, ennek az igyekezetnek köszönhetően ma is kiterjedt épített örökség található a vidék falvaiban. A jelzett területen a 19- század végére kialakult, a kis mértékben polgári, túlnyomórészt azonban paraszti építészeti örökség. Esetenként a régi épületek épületállományon belüli aránya 60-70%, de akad olyan falu is, mint Satrinca, ahol a 80%-ot is elérik és még összefüggő utcaképeket alkotnak. Ez a százalékarány jóval magasabb, mint ami a vidékre általánosan jellemző. A hagyományos, a különböző „modernizációs" hullámokat túlélt épületegyüttesek átalakítása, összhangban a kor követelményeivel csak ritkán történt meg. Az üresen maradt objektumok revitalizációs lehetőségét nem csak a generációváltás, hanem az etnikumcsere is nehezíttette. E sajátos probléma okainak feltárására teszünk kísérletet tanulmányunkban. 1. A tanulmány a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány anyagi támogatásával készült.