Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Bukovszky László: A mátyusföldi magyarok áttelepítése Magyarországra

rok többsége félelemmel tekint a lakosságcsere megkezdése elé, de annak ellenére a csehszlovák állammal szemben lojálisak. Ugyanakkor leszögezik, hogy és a vegyeslakosságú területeken a nemzetiségi viszonyok békések, sőt mi több, a megnyílt szlovák nyelvtanfolyamokat a magyarok tömegesen látogatják.

9 A vázolt viszonylag nyugodt állapot novemberben pánikká alakult. Az áttelepítésre kijelöltek sorra kapták kézhez az ún. fehér lapot, ami nem volt más, mint a magyarországi áttelepítésükről szóló értesítés. A Galántai járás területén, Diószegen és az azzal szomszédos falvakban még az értesítések hivatalos kézbesítése előtt a Meghatalmazotti Hivataltól kiszivárgott információk alapján többen tudomást szereztek sorsuk további alakulásáról. Ahogy a helyzetjelentésben szerepel, az érintett személyek egyre gyakrabban látogatták a kocsmákat és a mezei munkákat sem végzték olyan szorgalommal, mint addig. Ettől függetlenül sokan még így sem hitték el, hogy Magyarországra telepítik őket. Ezt arra alapozták, hogy a listákon nagyon sok volt a vegyesnemzetiségű család, reszlovakizált személy ill. ott szerepeltek azok a magyar nemzetiségű tanítók is, akiket már azt megelőzően Árva vidékére hurcoltak.

10 A novemberben elkezdett csehországi deportálások azonban a legoptimistábbak szemét is felnyitotta. Néhányan Pozsonyban kerestek jogvédelmet a Meghatalmazotti Hivatalban. Az áttelepítésre ítélt mátyusföldi magyar családok többsége azonban alázatosan vette tudomásul a sorsuk felett hozott döntést. A csehországi deportálások szörnyűségeit ismerve, rövid ideig a magyar kisebbség szerencsésebb részét alkották ők. Mégha bizonytalan időre is, de szülőföldjükön maradhattak és az Egyezmény értelmében bizonyos fokú jogi védelem alatt álltak.

11 Magyarországi helyzet Az egyezmény II. cikke szerint - közvetlenül annak aláírását követően - Magyarországon létrejött budapesti székhellyel a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság (Eeskoslovenská presídlovacia komisia). A kezdeti 16, majd 1946-ban 18-ra emelkedett CsÁB kirendeltségeken keresztül a csehszlovák fél óriási propagandába kezdett magyarországi szlovákok körében.

12 A június 27-ig tartó toborzás és összeírás végeredménye tulajdonképpen mind9. SA B PS. A járás területén Galántán és Diószegen nyílt szlovák nyelvtanfolyam a magyarok részére, mely a jelentés szerint a helyi lakosok között nagy népszerűségnek örvend. 10. u.o. i.sz. 675/1946 Prez. A nem hivatalos kiértesítéseket Sipos Vilmos és Takács Nándor a meghatalmazotti hivatal munkatársai juttatták el az érintetteknek. 11. Szabó K. 1993: 105-106. A deportálás szörnyűségeit látva tömegesen ostromolták meg a meghatalmazott hivatalát az ún. fehér lap kiutalása miatt. 12. Slovensky národny archív v Bratislave (Szlovák Nemzeti Levéltár - Pozsony, a továbbiakban SNA). Povereníctvo informácie a osvety (A tájékoztatási és népművelési megbízott hivatalának levéltára, a