Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Bukovszky László: A mátyusföldi magyarok áttelepítése Magyarországra

BUKOVSZKY LÁSZLÓ A mátyusföldi magyarok áttelepítése Magyarországra A második világháború utáni csehszlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok sajátos eredménye volt a hosszú, sorozatos tárgyalások után megszületett kölcsönös - a paritáson alapuló - lakosságcsere-egyezmény, melyet 1946. február 27-én Budapesten Gyöngyösi János Magyarország külügyminisztere és Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár írt alá.

1 Az egyezmény aláírásához vezető út, majd megvalósítása abból alakult illetve indult ki, hogy a második világháborúból Csehszlovákia mint győztes, Magyarország viszont mint vesztes állam került ki. Ennek függvényében létrejött új hatalmi/politikai helyzet Európában lehetővé és részben megvalósíthatóvá tette a szlovákiai magyar kisebbség felszámolásának benesi és gottwaldi terveit, amely egy nemzetiségileg homogén, szláv állam kiépítését szorgalmazta, ahol a kollektív bűnösség elvét alkalmazva próbáltak minden eszközzel megszabadulni a német és magyar nemzeti kisebbségtől.

2 Nem áll szándékunkban ezeknek a terveknek a részletes ismertetése, elemzése. Leszögezhetjük azonban, hogy ezek egyik láncszeme volt tanulmányunk tárgyát képező magyar-szlovák lakosságcsere, mely a reszlovakizáció és a csehországi deportálások mellett a szlovákiai magyar kisebbség teljes felszámolására irányult. Paradox, de ennek megvalósítására a cseh és szlovák politikai erők nemzeti törekvéseik elérésére közvetett módon a magyarországi szlovák nemzeti kisebbséget használták fel. Ez viszont oda vezetett, hogy az áttelepítést elutasító és a szülőföldjükön maradt magyarországi szlovákok körében az asszimiláció csaknem megállíthatatlan lett.

3 A magyar kisebbség megsemmisítését csehszlovák részről nemzeti ügyként értelmezték és kezelték a teljes három év alatt. Ezt a szlovák politikai közélet számos képviselőjének nyilatkozata és a levéltári dokumentumok egész sora támasztja alá.

4 1. Az Egyezmény 1946. május 15-én lépett érvénybe s annak teljes szövegét a 145/1946 sz. alatt közölték a törvénytárban (Sbírka zákonü a narízení republiky Ceskoslovenské) 2. Kaplan 1993: 14-13. 3. lásd vonatkozólag Szabó 1993: 64-79. 4. Státny archív vNitre (Állami Levéltár - Nyitra, a továbbiakban SA N) Oblastná úradovna Osídlovacieho Úradu v Leviciach (A lévai Körzeti Telepítési Hivatal levéltára, a továbbiakban OúOÚ-L.) i.sz. I.a/1946 b.è. A telepítési hivatalok vezetó'inek 1946.LX.9-i érsekújvári üléséről készült jegyzőkönyv, „...je na nás, ako