Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Kövesdi Mónika: „Zarándokkápolnák" (Vértestolna és Tardos)

belső teret nyújt. Talán csak a szakrális kisemlékek jobban artikulált, hangsúlyosabban kiképzett változata, amely nyilván azért született meg ilyen formában, hogy egy kis oltárt fogadjon be. Vértestolna. Német település, betelepítette Esterházy József gróf 1733-ban. A faluban csak katolikusok laknak, életüknek (máig) középpontjában Páduai Szent Antallal (templomtitulus, oltárkép, legenda, címer). A falu hegyek közé zárt völgyben fekszik, igazából csak bekötő útja van. A vértestolnai kápolna a tardosinál kedvezőbb helyzetben van, mert - nem tudni, milyen oknál fogva - már a Genthon-féle műemléki topográfiában is műemlékként szerepelt. Eszerint 1812-ben épült, egy canonica visitatio említi is építőjét, Uttó Jakab tolnai jobbágyot. A kápolnácskát a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel. A kis építmény a bekötő útnak azon a végén áll, ahol Tardos felé a falut elhagyjuk. A kápolnácska környékén ma sem áll más épület. A kápolna házacska formájára épült, oromzatos, egyetlen bejárati nyílással. Az egyszerű, szögletes alaprajzú térben nyilvánvalóan jóval az építés ideje után a Lourdes-i Mária képét helyezték el, ilyen módon lourdes-i kápolnává alakítva az építményt. Kétoldalt Jézus szívét és Mária szívét ábrázoló olajnyomatok vannak, illetve egy népies faragványú, ősi körmeneti kereszt. (Talán a búcsújáró út egykori keresztje?) A kápolna apró tárgyai, az oltárasztalon elhelyezett Szűz Mária-szobrocskák, mint modern votívtárgyak, a jelenlegi használat emlékei. Tardos. Szlovák település, betelepítette Barkóczy Ferenc esztergomi érsek, 1750-ben. A falu szín katolikus. Későbarokk temploma uralkodik a változatos domborzatú község látképén. A faluból, amely kőbányászatának köszönhetően jelentős szerepet kapott a környék életében, többfelé is vezet műút. A tardosi kápolnáról eddig nincs biztos adatunk. A kápolna a hívek adományából készült, ismeretlen időben. Talán a canonica visitatiok nyújthatnak támpontot építéstörténetére vonatkozóan. A kápolnácska teljesen váratlanul bukkan fel a falu egyik, a hegy felé felfutó utcáján, a házak között. Ezek a lakóházak újonnan épültek, a kápolna eredetileg teljesen egyedül állt itt, a régi faluvégen, és a Gerecsén át vezető főutat őrizte. A 3,5x2,6 méteres kápolna homlokzata a dongaboltozatnak megfelelően ívesen zárt, középen és a sarkokon vörösmészkő posztamenseken emelkedő kovácsoltvas keresztekkel díszített. Külső megjelenése a vértestolnaitól eltérő, bár szerény eszközökkel, de szándékosan kiemelt. A kápolna belső falain a közelmúltban egy rövid időre előbukkant az eredeti kifestés ré-