Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban

2. Jézus Pilátus előtt, 3. Jézus megostorozása, 4. Jézus kigúnyolása, tövissel koronázása, 5. A kereszthordozás, 6. A keresztre szegezés, 7. a szent sír. Ez a forma és mondanivaló jelenik meg megyénkben a sólyi,

31 ácsteszéri

32 keresztút kialakításában, s ezt honosították meg a kislődi és a városlődi kálvária 18. századi építésekor.

33 Valószínűleg ilyen kálváriát szerettek volna építeni a márkói hívek is, de a veszprémi püspök - közel lévén Veszprémhez - az egyház által képviselt forma megvalósításához ragaszkodott.

34 Valamennyi említett településnek német anyanyelvű lakossága volt, akik valószínűleg az óhazából hozott mintát követték vallási környezetük kialakításakor. A hét stációs kálváriák másik változata Mária életének jeleneteit, a Fájdalmas Anya hét fájdalmát ábrázolta. A barnagi kálvária is a Szűzanya hét fájdalmát jelenítette meg. Mária fájdalmainak kultuszát a koldulórendek, főleg a ferencesek, majd a szerviták virágoztatták fel egész Európában. A ferences szerzetesek jelentős szerepet játszottak a Veszprém megyei hívek életében is, hiszen éppen megtelepedésük és otthonteremtésük nehéz időszakában voltak ők a telepesek lelki gondozói.

35 Mária hét fájdalmának titkait az evangéliumi történetekből (4) és a hagyományokból (3) merítették. Az elsőt Jézus templomi bemutatásakor Simeon próféta jövendöléséből: „a te lelkedet is éles kard járja majd át -, hogy nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata" (Lukács 2:35). A másodikat az Egyiptomiba menekülés okaként „mert Heródes halálra fogja kerestetni a gyermeket" (Máté 2:13). A harmadikat a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi elvesztésekor: „Apád és én nagy bánattal kerestünk téged" (Lukács 2:48). A negyediket a kereszthalál elbeszélésekor: „Jézus keresztjénél ott állt édesanyja" (János 19:25). A másik háromról: Máriának a keresztvivő Jézussal való találkozásáról, a keresztről való levételről, valamint halott Fiának ölében való megpihenéséről és a temetésen való részvételéről csak a katolikus hagyomány tud.

36 Mária fájdalmát felidéző kálváriák építése összefüggésben volt a rózsafüzér-társulatok elterjedésével is. Ezek az egész Európában (a német nyelvterületen Bruderschaft néven) ismert szervezetek tagjaik vallásos tökéletesedését, a felebaráti szeretet fokozott gyakorlását és az istentiszteletben való közösséget szolgálták. A rózsafüzér lényege, hogy a bevezető imádságokat követően egy Miatyánk után tíz üdvözlégyet kell elmondani egy Jézus illetve Mária életéből vett esemény „titok" befoga31. Dornyay 1927: 130. 32. Ácsteszéren 1851-ben építenek a falu végén lévő dombra 7 stációs kálváriát. Gulden E. 1863: 697. 33. Mindkét kálváriát a 19. században átépítették 14 stációs formájúra. A 18. századi formáról lásd Szilágyi 1997: 89. 34. A márkói keresztutat csak 1839-ben szentelték fel (az építkezés elkezdése után ötven évvel). 35. Takács-Pfeiffer 2001:1. kötet 246. 36. Bálint 1977: II kötet 279-