Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Fatuska János: Örökösödési rend és telekelrendezés a Közép-dunántúli németségnél

FATUSKA JÁNOS Örökösödési rend és telekelrendezés a közép-dunántúli németségnél Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák! Bár nem hiszem, hogy meglepetést okozok, de azért lehet, hogy van Önök között olyan, akinek ez a témamegjelölés kissé furának tűnhet, vagyis: hogyan hozható egy örökösödési jogszokás összefüggésbe a telekelrendezései, a portán álló épületekkel. Hallhattuk itt a nyitó előadásban, hogy amit gyakran etnikus specifikumnak gondolt a régebbi kutatás, arról az utóbbi években, évtizedekben kiderült, hogy semmi köze sincs ehhez. Ezzel a problémával tulajdonképpen a magyarországi németség egész anyagi kultúrájában találkozhatunk. Mi, akik múzeumban dolgozunk és tárgyakat kell bemutatnunk, állandóan szembesülünk azzal a nehéz és gyakorlatilag szinte megoldhatatlan problémával, hogy a magyarországi németség tárgyi kultúrájában nagyon kevés az olyan elem, amely specifikusan hozzájuk köthető. A tárgyi kultúra java része, döntő többsége megegyezik a környező lakosság kultúrájával, s csak nagyon kevés és gyakran nem túl jelentős kivételekkel találkozhatunk. Ily módon az a gondunk, hogyha hitelesen mutatjuk be a német lakosság tárgyi kultúráját egy kiállítás keretében, akkor a csodálkozó látogatókban rendszerint felmerül a kérdés, hogy ez mitől német, amikor ugyanilyen a mi magyar falunkban is volt. Ha pedig a kivételeket, a csak rájuk jellemzőket választjuk ki, akkor meg abba a hibába esünk, hogy a hazai németség kultúráját olyan tárgyakkal próbáljuk illusztrálni ennek a célnak az érdekében, amelyek az anyagi kultúra egészét tekintve nem különösebben jelentősek. Ezt a jelenséget, ami tehát a megfogható tárgyi kultúra, elsődleges jegynek nevezném. De vannak a tárgyi kultúrának másodlagos jegyei is, melyek magukkal a tárgyakkal nem ábrázolhatók, hanem bizonyos gazdasági megfontolásokból, stratégiából, egyebekből adódnak, s melyek ugyan nehezen bemutathatóak, viszont már jellemzőek a magyarországi németségre. Néhány jelenségre az egész Dunántúl vonatkozásában szeretném felhívni a figyelmet, magukat a konkrét példákat azonban a volt tatai-gesztesi Esterházy-uradalomnak a területéről veszem, amely a történeti Komárom megye déli, Duna-jobbparti felének nagy részét