Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Lantosné Imre Mária: Szakrális belső- és külső terek a dunántúli német településeken. A hagyomány és a változás

kör. Erre utalnak az előbbiekben említett alkalmi, szakrális motívumokkal aktualizált varrottasok vagy kékfestő textilek. A karácsonyi ünnepkörben a sublótot ünnepi asztalterítővel, a Szentcsalád képével, fenyőgallyakkal házi oltárrá alakították. Ezelőtt imádkoztak a családok, amikor a „szállást kereső Jézust" fogadták. Napjainkban ezt a szokást nemcsak a falvakban, hanem a városi otthonokban a régi szokás alapján itt-ott ismét felidézik. A Budai hegyek német településein, valamint a Schwäbische Türkei területén esküvők alkalmával a keresztszülők ajándékozták a tiszta szobákba, az ágy fölé helyezhető Jézus és Mária képet. A Szentháromságot ábrázoló színes nyomatot a fiatal házasok rendszerint szüleiktől kapták. A „tiszta szoba" szentképei közé az I. világháború idejétől már fényképeket is helyeztek. Esküvők alkalmával a menyasszony anyjától kapott egy nagyobb méretű rózsafüzért. Ezt az eskető pap a szertartást követően megáldotta. A fából esztergált, a porcelánból vagy színes üvegszemekből álló különlegesen szép rózsafüzéreket a fiatal asszonyok imakönyvükkel és hímzett zsebkendőjükkel kézben tartva vitték a templomba. A rózsafüzért otthon a szenteltvíztartóra függesztve tartották. A nyomtatott gót betűs imakönyveket és a kisebb-nagyobb szentképeket, imalapokat nagy becsben tartották. A fa- vagy rézmetszettel díszített, több kiadást megért változatok nem egy esetben német földről származtak. Térségünkben többek között Augsburg, Linz és Bécs nyomdáiban készült imakönyvek találhatók. Egyik legkedveltebb imakönyv a „Goldener Himmel-Schlüssel", melynek különböző nagyságrendű változatait Pater Martin Cochem kapucinus szerzetes szerkesztette. Imakönyveit változatlan szöveggel a 18. század második felétől Binder János, a 19- században Trattner Károly, Landerer Anna és Bucsánszky Alajos nyomdájában, Pesten és Budán is készítették. A német imalapok a „Flugblätter"-ek számos változata igazolja a telepítések népével érkező védőszent-tisztelet új hagyományainak kialakulását és hazai megújulását. A barokk kori szentképek főúri ajándékozásáról Szilárdfy Zoltán kutatásai nyomán ismerünk adatokat.

9 A szentkép lelki ösztönző hatásáról vall egy rövid bejegyzés a pécsi egyházmegyéhez tartozó Gödre plébániatörténetében. A História írója fontosnak tartotta annak a rendhagyó esetnek leírását, amely 1804. január 19-én történt. Konner Matthias menyasszony leánya egy keretezett szentképet kapott a helybeli plébánostól, Winkler Mihálytól. A leírás szerint a Krisztust ölében tartó Fájdalmas Szűz Máriát ábrázoló ájtatossági „emlékeztető" kép „húsz évig" segítette tulajdonosát a Krisztus szenvedéséről való elmélkedésben. Az ajándékozó plébános felhívta a lány figyelmét arra is, hogy milyen 9. Szilárdfy 1984:15.