Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Lantosné Imre Mária: Szakrális belső- és külső terek a dunántúli német településeken. A hagyomány és a változás

atűrök, ereklyés keresztek

5 populáris változatainak tekinthetjük a népi vallási eszköztár egy sajátos, szériában gyártott típusát, a viaszmunkákat. A vékony viasz-lapokból és -szálakból készített szentszobrok, a búcsú járóhelyek jellegzetes szobrait és kegytemplomait ábrázoló, esztergált fatalpon álló üvegburás tárgyak előállítására Berchtesgaden és Salzburg környékén szakosodtak kisebb manufaktúrák. Itt kell megemlékeznünk a német lakosság körében igen népszerű külföldi eredetű üvegképekről a Hinterglas-okról, amelyet a Linz feletti Sandl-ból és Buchers-ből érkeztek a Dél-Dunántúlra.

6 A képek tematikai gazdagsága utal a szenttisztelet korabeli megújulására, nevezetesen a Segítő Mária, (Mária-Hilf) Szent Bálint, Szent Donát, Szent Flórián, Szent Orbán és a Tizennégy Segítő Szent kultuszára. A búcsújáróhelyek megnevezésének feliratával is ellátott viaszmunkák és üvegképek beszédes bizonyítékai, annak is, hogy vásárlói hova zarándokoltak. Ilyen tárgyak ismeretében tudjuk, hogy pl. Hímesházáról Máriazell-be, Mária-Trost-ba, Passauba, Mohács környékéről Sonntagberg-be jártak búcsúra. Az üvegburás viaszmunkákat idővel a porcelán majd a gipszszobrok, a Hinterglasképeket a színes nyomatok váltották fel. A német településeken megőriztek a Nagyboldogasszony-napi gyógynövényszentelés hagyományát. Ez német földön a kora középkortól már ismert szokás nálunk sem volt ismeretlen. Az ünnepen „Mária gyógynövényeit" csokorba kötötték és az oltárterítő alá-, vagy az oltárra téve megáldatták.

7 Ezeknek a gyógynövényeknek rendkívül sokféle hatást tulajdonítottak.

8 A gyógynövények néhány szálát a feszület vagy a szentképek fölé tűzték, csokrát szárított állapotban összekötve a szobába vagy a kamrába, a mestergerendára függesztették. Az év folyamán a megáldott növények főzetét ember- és állat gyógyítására egyaránt használták, de megelőzésképpen, oltalmazó célzattal tettek az ágyba, a szalmazsákba is, valamint a padláson tárolt búzába a jószág ételébe, és az elhalt családtag koporsójába is. Protestáns helyeken a kultikus sarok berendezését a felekezet-alapító képe mellett elsősorban a Biblia, az énekeskönyv, a kalendárium képezték. Gyönkön, az evangélikus németek tájházában a hagyományos berendezés fölött, a falon családi fényképek és csoportképek láthatók. A reformátusoknál a 19. század második felétől a lakószobák falán ún. igés táblákon, bibliai idézeteket olvashatunk. 5. v.o. Devoció és Dekoráció 1987: 45-70. 6. v.o. Szacsvay 1996. 7. v.o.: Dr. Artner 1927: 289-290., Moser 1993: 284-285. 8.1. Bálint II. 1977: 186-190.