Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Molnár László: Pirgerek, purgerek a Vázsonyi-medencében

házatával. A kapitány jobb vállára egy tenyérnyi széles nemzeti színú vállszalag került, a végén aranyozott bojttal, a szalag közepén a magyar címerrel (ilyen csak a pulai pirgereknél volt). A Soproni Császári Királyi Parancsnokság 1851. március 13-i keltű körlevélben tiltja be a pörge szélű „Kossut-kalap" viselését, akár széles, akár keskeny szalaggal is. A parancs megszegőinek fogságbüntetést ígért a falvak „bírókönyvébe" beírt (bemásolt) körlevél. A pulai pürgerek ennek ellenére pörge szélű kalapban parádéztak. Pulán a pürgerek a mise alatt a szentélyben a kegyúri pad előtt álltak. Evangéliumra a szakasz kivonult a nyitott templomajtó elé díszlövésre. A kapitány kardját felemelve kommandírozott: „Dopelrajen rex um!" Majd folytatván: „Zum salwen, zum eren heilige evangelien", a kapitány a kardját lerántotta („mehuzta"): „Feuer!!" Itt volt szerepe a „Dopelrajen rex um! " („Kettős rendek jobbra át! ") vezényszónak, hogy ne lőhessenek egymással szembe! A hívek a templomból hazafelé menet a kis úrnapi lombsátrakból ágakat, virágokat húztak ki. Ezek „szentelt virágok". Ezeket a virágokat litánia előtt kivitték a temetőbe szeretteik sírjára, hogy ők is részesülhessenek az úrnapi áldásból. Litánia után a pürgerek zenekari kísérettel („négyes banda") tiszteletadásra vonultak. Először a templom kegyurához, a kapitány itt magyarul köszöntött: A templom kegyurának, gróf Esterházy János méltóságos úr és kedves családjának tiszteletére. Köszöntés. Jókívánságok, majd díszlövést adtak. Ezt követően vonultak a főerdészhez, a kántortanítóhoz, a falu bírójához köszöntésre. Akik - előzőnapi egyeztetéssel - behívták a pirgereket, ott is köszöntöttek, és díszlövést adtak. A behívó gazdák megreprezentálták a pirgereket. Szenger bácsi egy ilyen köszöntéskor öt mázsa búza árát adta prezentbe. A prezentekből fedezték a pürgerek kiadásaikat (töltény, puskapor, fojtás stb.). Pulának önálló zenekara volt a „Négyes Banda". Állt gombos harmonikásból, klarinétosból, cimbalmosból, bőgősből. Ez utóbbi meneteléskor a nagydobot verte, díszfelvonulásokkor ő diktálta a pürgerszakasznak a tempót, mindig bal lábra ütött. A pürgerszakasz nagydobja a magyar címerrel a pulai helytörténeti gyűjteményben látható. Amikor a pulai pürgerek emlékeit kerestük Reményi Antal ny. igazgató barátommal, felkerestük özv. Meklerné szül. Szenger Erzsébetet, az utolsó pirgerkapitány lányát azzal a céllal, hogy tudna-e mutatni valami emléket a pürgerekről.

6 Elmondta, hogy 1945. március 27-én, amikor bejöttek az oroszok, náluk is német katonákat kerestek. Mondták, hogy ott nincsenek. Azért kinyitották a szekrény ajtaját hátha!? Német katonát nem találtak, de a szekrény rakodós felében megtalálták a pür6. Özv. Meklerné szül. Szenger Erzsébet (Pula), az utolsó pulai pirgerkapitány lányának szóbeli közléseit lejegyezte Molnár László.