Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Molnár László: Pirgerek, purgerek a Vázsonyi-medencében

gerkapitányi vállszalagot címerrel, bojttal, és kirángatták. A szekrény akasztós felében megtalálták az oda felakasztott pürgerkapitányi kardot. „Édesapám ki akarta venni a kezükből, hogy visszategye a szekrénybe. Kérte őket, hogy ne vigyék el, mert ez a pürgereké. Persze ezt ők nem értették. Megütötték, elesett a padlóra, ott az egyik csúnya szemű meg is rúgta. A falról leemelték édesapám kis finom zsebóráját, a kászliról meg az én kis bérmálási karórámat, elvitték azt is." Tárgyi emléket nem kaptunk a pürgerekről, de egy kis történelmi visszaemlékezést igen. Az 5. sz. képen a nagyvázsonyi német földműves pirgerszakasz látható. Ruhájuk megegyezik a vöröstói pirgerekével, ők is kétcsövű vadászpuskát vittek a vállukra hajtva. A szakasz névsora: Bokor Ferenc, Straub István, Piltman Ambrus, Gáspár József, Fiser István, Gróf Lőrinc, Geic Ferencz, ifj. Vágner Pál, Lóhn János, Volf József, Kafner Antal, Henn József, id. Vágner Pál, Vesztergom József, Varga János Fonderviszt József, ifj. Stal József, Piltman Vendel, idős Török József nagydobos, ifjú Török József kisdobos. A névsor végén: Nagyvázsony. A svábság díszpirgereinek emléke (1940). Varga Béla volt nagyvázsonyi népművelő „Pirger szokás Nagyvázsonyban" címmel megírta a pirgerek történetét.

7 Megtalálható a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság adattárában. Az 5. sz. kép 2004-ben került elő, ezt a képet Varga Béla a dolgozat írásának évében (1984-ben) még nem láthatta. Nagyvázsonyban két pirgerszakasz volt. Az egyik az 5. képnél már említett német, földműves, fekete ruhás pirgerszakasz. A másik - a 6. fényképen látható - az 1925 előtti magyar iparos pirgerek szakasza. Ruházatuk német katonai zubbony, pantalló, zuggos cipő. Kezükben a hadseregtől lecserélt „Kropacsek" puskák. Ez a puska már nem elöltöltős, nem kakasos, hanem záródugattyús katonai puska, de csak egylövetű, gyári tölténnyel. A hadseregtől azért cserélték le, mert a hadsereget ismétlőpuskákkal látták el. A lecserélt egylövetű katonai puskákat lövészegyesületek, polgári szervezetek, őrszervezetek kapták meg. Kalapjuk városi jellegű polgári kalap, a zubbony keményített magas galléros. Ez a szakasz 18 pirgerbol tevődött össze. A zenekar 8 tagú volt. A középen ülő kapitány kezében is ott van a kapitányi kard. A nagyvázsonyi magyar pirgerek (polgári lövészek) története visszanyúlik a céhrendszerig. A vázsonyi iparos pirgerek céhzászlók alatt vonultak, elsősorban az úrnapi körmeneten, amit 1317-ben rendelt el a római egyház. A nagyvázsonyi Szent István-templomban volt az asztalos-, a kőműves-, az ács- és az esztergályoscéh zászlótartó vasa. 1843-ból való a nagyvázsonyi csizmadia céhzászló, 1867ből a vargatestület céhzászlója, 1886-ból a kőműves- és az asztalostársulat céhzászlója. 7. Varga 1984.