Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Szilágyi Anikó: Keresztelési és névadási szokások a Balaton-felvidéki németek körében
az újszülötteket a házhoz, Ernhöffer Theresia (szül. 1922) azonban egy feltehetőleg régebbi, egyben a német kultúrkörhöz tartozó magyarázatot ismertetett, amely gyermekkorában általánosan ismert volt: ta mus man hingen an ten edelmanzis prune unt dort mus man einen semel nóschmeise, unt naxtem kome sis raos unt bringen si heim („da muss man hingehen an den Brunnen der Edelmanns und dort muss man einen Semmel hineinschmeißen und nachdem kommen sie raus und bringen sie's heim") - 'el kell menni az Edelmannék kútjához, bele kell dobni egy zsemlyét, abból lesz a gyermek, amit aztán hazahoznak'. Az Edelmann családnév a vöröstói anyakönyvben az apa neveként egyetlen egyszer szerepel 1747(!)-ben, az „Edelmannék kútját" földrajzi helyként az adatközlő nem ismerte. Keresztnévadási szokások Németbarnagon és Vöröstón Az adatgyűjtésről A keresztnévadási szokásokat történeti forrás: a Vöröstói Plébánia (melynek Németbarnag fíliáj a volt) I9OO és I95O közötti keresztelési anyakönyvei alapján vizsgáltam. Az 1893ban megkezdett 20. századi kötet magyar nyelvű: a változatos helyesírású német családnevek mellett magyarul bejegyzett keresztnevek állnak, amelyek mögött - az adatközlők és az erre a területre vonatkozó csekély szakirodalom megítélése szerint is - német anyanyelvű néwiselőket feltételezhetünk. Az előrenyomtatott anyakönyvekben a következő rovatok szerepelnek: a sorszám után a születés és a keresztelés dátuma, a keresztnév (keresztnevek), a keresztelt gyermek neme, törvényes v. törvénytelen volta, a szülők neve, lakhelye, foglalkozása, a keresztszülők neve (sokszor származása és lakhelye is), a bábaasszony/szülésznő ill. a keresztelő lelkipásztor neve és egyéb megjegyzések. A vöröstói katolikus anyakönyv megjegyzés rovata szinte a megkereszteltek egész életútját dokumentálja: utólagos bejegyzéseket tartalmaz a gyermek esetleges gyermekkori haláláról, elsőáldozásáról, bérmálkozásáról, házasságkötésének helyéről, idejéről, sőt született gyermekeiről is. A névadási szokásokra nézve nagyon tanulságos elsőszülöttségre (primogenitásra) vonatkozóan sajnos nincsenek bejegyzések. 21 A korpusz a 20. század első feléből a keresztelési anyakönyvek minden évtizedének négy évét (0-3 végű évek anyagát) tartalmazza. A rendelkezésre álló anyagok alapján a szociális változó vizsgálatához a falu lakosságának igen homogén összetétele miatt kevés támpont 21. v.o. Gebhard 2001.
