Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Szilágyi Anikó: Keresztelési és névadási szokások a Balaton-felvidéki németek körében

Vöröstó/Werstuhl A falu a 13. század elejétől kezdve évszázadokon át az almádi (ma: Monostorapáti) bencés kolostor birtoka volt

7

, 1508-ban Werestho 26 lakója a bencés apátság jobbágya volt.

8 I629 és I657 között a falu megmaradt lakossága protestáns hitre tért.

9 1652-ben a falu a Zichy-család birtokába került, majd néptelenné vált. A falut a 18. század 20-as, 30-as éveiben (minden valószínűség szerint Barnaggal együtt) német kolónusok telepítették újra, a katolikus anyakönyv első bejegyzése 1734. május 23-án kelt. Ettől kezdve Vöröstó sváb falu volt, magyar családok csak elvétve telepedtek itt meg. Vöröstó és Németbarnag története kezdettől fogva szorosan összefonódott, Németbarnag a vöröstói anyaegyház fíliája volt, a plébános mindkét falut ellátta, a házassági kapcsolatok is rendkívül szorosak voltak. A 19- század közepén Vöröstó lakossága annyira megszaporodott, hogy „Neustift" néven Nagyvázsonyban, a Zichy-család kastélya mellett új telepet hoztak létre

10

, ezt követően Vöröstó népessége fokozatosan csökkent, ez a tendencia a második világháború után még inkább felerősödött. 2. táblázat: Vöröstó népességszámának alakulása 7. Dornyai 1927: 297. 8. Békefi 1907: 211. 9. Thury 1908: 29310. História Domus Parochiae Vöröstóiensis