Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Szilágyi Anikó: Keresztelési és névadási szokások a Balaton-felvidéki németek körében

Á keresztelés mint a névadás hivatalos aktusa A legkülönbözőbb emberi közösségekben ismert a névadás szokása: a közösség újonnan született tagjai rendszerint ünnepélyes keretek között kapnak nevet. A névadás aktusát különböző rítusok, szakrális cselekvések és babonák övezik. A kereszténységben a közösségbe való felvételt a keresztelés aktusa jelenti: a kereszteléssel az újszülött nemcsak az egyház, de a faluközösség tagjává is válik. A kereszteletlen csecsemőkre különleges szabályok vonatkoztak (haláluk esetén pl. másképp temették el őket, mint a közösség megkeresztelt tagjait).

11 Keresztelés a magyarországi németek körében A szakirodalom többször hangsúlyozza, hogy a felekezeti hovatartozás élesebb választóvonalat húz a közösségek közé, mint a nyelvi vagy etnikai különbségek

12

. A magyar katolikusok és reformátusok szokásai között nagyobb eltéréseket találunk, mint a magyarországi katolikus magyarok és németek esetében. Ez a megjegyzés a keresztelési szokásokra is igaz. A magyarországi németek néprajzi irodalmában több tanulmányt is találunk a születéssel, az azt megelőző időszakkal és a keresztelővel kapcsolatban. Nitsch

13 a dunántúli németekre vonatkozóan tesz értékes feljegyzéseket, többek között megjegyzi, hogy a dunántúli németek a születés titkát a kisebb és nagyobb gyermekeknek azzal magyarázták, hogy a bábaasszony az újszülöttet egy tóból vagy folyóból halászta ki. Ez az elgondolás a germán mitológia maradványa lehet, mely szerint minden élet a vízből ered. (Az erre vonatkozó vöröstói adatokat ld. később.) Schreiner

14 a székelyszabari németek keresztelési szokásait és az ehhez fűződő babonákat mutatja be: pl. újév napja, a kedd, a csütörtök és a vasárnap szerencsés születésnapnak számított, a hétfői és a pénteki születés ellenben szerencsétlenséget hozott.

15 Az újszülöttet a keresztelő előtt nem lehetett meglátogatni, megnézni vagy kivinni a házból, bizonyos babonák pedig az újszülött egész családját érintették: a születés utáni 9 napon át tilos volt a családtól kölcsönkérni vagy annak bármit kölcsönadni. 11. A terhességgel, születéssel és kereszteléssel kapcsolatos szokásokat ld. még Deáky 1997. 12. v.ö.Jankó 1902: 396. 13. Nitsch 1913. 14. Schreinerl998. 15. Schreiner 1998: 94.