Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Szilágyi Anikó: Keresztelési és névadási szokások a Balaton-felvidéki németek körében

Németbarnag/Deutschbarnag A mai Barnag és Vöröstó a Balaton-felvidék jellegzetes aprófalvai közé tartozik. A két település építészetileg egységes képet mutat: legfőbb jellemzőjük a tudatos tervezéssel létrejött, nem pedig lassan, spontán kialakult falukép. Mindkét falu kelet-nyugati irányban elterülő egyutcás település, a katolikus templom a falu keleti végén áll. Németbarnag a szórványos középkori említések után 1472-től a nagyvázsonyi vár tartozékaként jelenik meg a forrásokban. A török időkben (sok más középkori dunántúli település sorsát osztva) nagyrészt elnéptelenedett, majd 1715-ben 11 „magyar nevű" jobbágyról tudósítanak a források,

2 akik talán az Alföldről érkeztek az elpusztult, kihalt területre. A német telepítéssel kapcsolatban a különböző forrásokban több feltételezett dátum is szerepel: Dornyai

3 említi ezek közül a legkorábbiként 1714-et, de felmerült az is, hogy az első telepesek továbbmentek, majd helyükre 1723-ban vagy 1729-ben újabbak érkeztek. Az egyházi anyakönyvek 1734-től bizonyítják a német telepesek barnagi jelenlétét, az első bejegyzés 1734. május 9-én született. 1735-ben a település két részét már az etnikai megosztottságra utaló nevekkel illették: Német Barnag és Magyar Barnag. r < W

'

l

J, V. ^fit/Mi /•V. Jt JSa*<«íjK «• ff-'m esi / i Á'r ti . c ^2 ''s** _ ff facta /c//a . -' t- ' / f -X Vtro . ^•^^ OÛt failli, fem a .00*/ ff U Jltaúa Jtüäff* . C't'ii 9 ' Si\ • J(ia#" fa*/- Áfe<f*& .èSet/i. CU YÀti pern* • J(ia#" fa*/- Áfe<f*& .èSet/i. CU YÀti pern* • 21 j ». - , 1 i/ tffe. \wt crû» 2?* 1 ' 4m» 1. ábra: A vöröstó-barnagi anyakönyv első bejegyzése 2. Péterdi 1935: 701. 3. Dornyai 1927.