Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Szilágyi Anikó: Keresztelési és névadási szokások a Balaton-felvidéki németek körében

A ma is egyutcás településen tehát kezdettől fogva együtt élt két etnikailag, nyelvileg és felekezeti szempontból is megosztott közösség: a magyarbarnagi református magyarok és a németbarnagi katolikus „svábok".

4 A két közösség több mint két évszázadon keresztül különálló infrastruktúrával rendelkezett: saját temploma, temetője, iskolája, közigazgatása és kocsmája volt. 1935-ös helynévgyűjtő útja során Péterdi

5 a következőket jegyezte föl: „A fajilag és vallásilag különböző népek - úgy látszik - nem fértek össze. Földjeik külön voltak választva. [... ] A két egybeépült ikerközség közigazgatásilag ma is külön áll." A két falurészt 1947-ben egyesítették Barnag néven. Bár a faluból a második világháborút követően senkit sem telepítettek ki, az erőszakos téeszesítés és a hagyományos paraszti közösség felbomlása drasztikus elvándorlást eredményezett. 800 700 600 500 400 300 200 100 0 -Z96546 467 359 J326. "283 272 ZBT _L20 1 1 1 1 1 1 1 1 1785 1829 1857 1869 1890 1910 1930 1941 2002 1. táblázat: Németbarnag népességszámának alakulása

6 A két település lakói az együttélés első másfél-két évszázadában feltehetően egynyelvűek voltak, az adatközlők beszámolója szerint a magyar nyelvtudás a németek körében csak a 20. század 20-as éveitől kezdett elterjedni, az 1940-es évektől kezdve (a történelem viharaiból adódóan) a legtöbb sváb család gyermeke is magyar anyanyelvű volt. A helyi nyelvjárás ismerete mára a legidősebbek között is ritkaságszámba megy: a sváb, miután a hétköznapi élethelyzetekből is kiszorította a magyar, az emlékezés nyelvévé vált. 4. A magyarországi németek több különböző dél- és középnémet területről érkeztek, közöttük elenyésző számban vannak csak sváb nyelvjárást beszélők, ennek ellenére a „sváb" népnév a magyarországi németek büszkén viselt önmegnevezésévé vált. A barnagi telepesek nyelvjárása rajnai-frank eredetű (volt). 5. Péterdi 1935: 702. 6. Az 1829-es 706 fős adat talán a két Barnagra együttesen vonatkozhatott, hiszen a magyarbarnagi népességadatok ugyanezt a számot tartalmazzák.