Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Szilágyi Anikó: Keresztelési és névadási szokások a Balaton-felvidéki németek körében

SZILÁGYI ANIKÓ Keresztelési és névadási szokások a Balaton-felvidéki németek körében Bevezetés A dolgozat célja a Balaton-felvidéki németek 20. századi keresztelési és névadási szokásainak bemutatása két „sváb" település: Németbarnag és Vöröstó példáján keresztül. A tanulmánynak kettős célkitűzése van: a Balaton-felvidéki németek 20. századi keresztelési szokásait anyanyelvi adatközlőkkel készített interjúk alapján szeretném ismertetni, a névadásról (annak motivációjáról, a névanyag összetételéről, interkulturális jelenségekről) szerzett ismereteket pedig a keresztelési anyakönyvek bejegyzéseinek tükrében mutatom be. A kutatópontok rövid bemutatása A kutatásra kiválasztott két település (Németbarnag és Vöröstó) Veszprém megyében, a Balaton-felvidék és a Veszprémi-fennsík találkozásánál fekszik egymástól mintegy 2 kmnyi távolságra. Hutterernek a dunántúli németeket bemutató alapvető művében

1 a Balaton-felvidék németsége 9 kutatóponttal szerepel: 142 Pula, 143 Großwaschon/Nagyvazsony, 144 Tschitschau/Balatoncsicsó, 145 Jakobfeld/Szentjakabfa, 146 Werstuhl/Vöröstó, 147 Barnag, 148 Totwaschon/Tótvázsony, 149 Kaltenbrunn/Hidegkút, 150 Faist/Veszprémfajsz, 151 Erwin/Örvényes, de ezek között Hutterer csak röviden érinti Németbarnagot és Vöröstót. A két településnek nincs monográfiája; a két falu történetének, a német betelepülésnek ill. a névadási szokásoknak a kutatása kizárólag elsődleges levéltári, anyakönyvi források alapján lehetséges. 1. Hutterer 1963: 104.