Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

S. Lackovits Emőke: Köznapok és ünnepek a házban. A dunántúli németek lakáskultúrája, életmódja, szokásai - különös tekintettel a Bakony, Balaton-felvidék német közösségeire

Bándon ugyanazt mondották, mint Városlődön, hozzátéve: „Früh aufsteh, früh aufsteh! Fleissich in die Kirche geh!" (Korán kelj, szorgalmasan járj a templomba!) Tósokon, Magyarpolányban még az 1950-es években is sorra járták a házakat a vesszővel és aki bent tartózkodott, megvesszőzték, azaz „fölkelésezték". A rokon lányokat különösen, sőt, ha reggel 6 órakor, amikor az aprószentekelők megjelentek és a lányok még ágyban voltak, jól megvesszőzték őket, mondván, hogy lusták. A vesszőt „kelésező vesszőnek" vagy „kelésező korbácsnak" hívták és a kisebb fiúknak anyjuk készítette el, hat ágból fonva. Veszprémfajszon minden nőt, fiatalt, öreget egyaránt megvesszőztek. Hidegkúton csak a fiú gyermekek jártak vesszőzni. Tótvázsonyban azért vesszőztek, „mert Jézusért a szenvedést is vállalni kell" - mondták. Jásdon csak a németek vesszőztek Aprószentekkor. A vesszőzésért a gyermekek diót, almát, cukrot és néhány fillért, a legények egy-egy pohár bort, esetleg pénzt kaptak. Móron a nagyapa Aprószentek napja reggelén elfenekelte az unokáit, hogy egészségesek legyenek. Sőt, a testvérek egymást, a szülők pedig a gyermekeket csapkodták meg összecsavart törölközővel. Ez volt az „Aufkindeln". Pusztavámon a legénykéknek apjuk készítette el a korbácsot, amivel a rokon lányokat járták sorra, gyakran az ágyból ugrasztva ki őket. A korbácsolásért pénzt kaptak. Ugyanezt megtették Bakonysárkányon, Gánton, Vértesbogláron, ezzel keltegetve a lányokat. Mezőfalván viszont csak a házbelieket korbácsolták meg a fiú gyermekek.

39 A bakonyi német falvakban rendkívül gazdag és elterjedt volt az újév köszöntése. Nemcsak a gyermekek, hanem a legények is gyakran a bált követően járták végig a falu házait. Városlődön ilyenkor szerenádot adtak a legények. Amennyiben a lány lámpát gyújtott és egy hímzett zsebkendőt is adott a legénynek, ott farsangkor várható volt az esküvő. Ugyanitt a gyermekek csak a rokonaikat keresték fel köszöntővel, viszont a rokonok ugyancsak megkeresték és köszöntötték egymást. Bándon kétféle köszöntő is járta. Itt, továbbá Szentjakabfán, Herenden a keresztgyermekek ilyenkor köszöntötték keresztszüleiket, amiért diót, almát, kalácsot, cukrot, mézesbábot, esetleg néhány fillért kaptak. Kislődön, Tótvázsonyban a gyermekek jártak újesztendőt köszönteni. Úrkúton és több más német faluban a legények muzsikaszóval keresték fel a lányos házakat és énekben fogalmazták meg jókívánságaikat. Hidegkúton külön köszöntöttek a gyermekek, külön a még fel nem avatott és ugyancsak külön a már felavatott legények. Ahol nem kaptak pénzt, vagy keveset kaptak, abból a házból az újévi bálon részvevő lányt büntetésből senki nem táncoltatta meg. Pusztavámon, Móron, Bakonysárkányban, Gánton, Vértesbogláron, Mezőfalván az iskolás gyermekek jártak köszönteni. Utóbbi helyen csak az éjfél elkongatása után indul39- Gelencsér-Lukács 1991: 159-160.