Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Balassa M. Iván: Utca, telek, ház. A dunántúli németség településképeinek sajátosságai és történeti, levéltári, néprajzi kutatásainak lehetőségei
különösen az utóbbi szabályos kör formája figyelemreméltó 13 , és négy, a falvakban szokásos házat, az agyagból készített vert falu, a vessződből font, az égetetlen téglából készített és végül a földcsomókból összerakott lakóépületet 14 . A másik kettőt Miller, Toni közli munkájában, ezek a Thereziánus korszakból származnak, de se hely, se időmegjelölés nincs rajtuk 15 . Az egyik közülük nagyjából megegyezik a temesváriakkal, felirata szerint fala döngölt föld, vagy kiégetetlen, úgynevezett vályog tégla. Ennél a kamra és az istálló között egy nyitott szín (Schupfen) van. A másik „Egy talpas és fonott, keresztgerendás ácsolt telepes parasztház" terve, amelynek nemcsak talp- és koszorúgerendái, lábfái és harántmerevítői vannak, hanem a falsíkot vízszintesen egy derékkoszorú is erősíti, a Riegel, Riegelebalken a Fachwerk falszerkezet elengedhetetlen eleme. Figyelemreméltó, hogy ezen a terven egy féloldalas szabadkémény van, mely, ha összevetjük a másikon szereplővel, akkor nagy valószínűséggel nem fonott-tapasztott, hanem falazott. Érdeles az utcai rövid homlokzaton lévő, mindkét terven azonos ablak, mely fekvő téglalap formájú, középen osztó szárfával. Nem tudjuk, hogy ezeket, a feltételezhetően mintaterveket, hol akarták megvalósítani, de meggondolkoztató, hogy ismereteink szerint a Kárpát-medencében nem ismerünk olyan paraszti használatban lévő talpas-vázas sövényfalat, melynek derékkoszorúja lenne, a féloldalas, falazott szabadkémény pedig kissé korai a 18. században, így nagyon valószínű, hogy ennek a tervnek alapján nem épült ház. Az épületszerkezeteknél maradva - Lantosné Imre Mária és Lantos Miklós Tolna és Baranya megyében, a Schwäbische Türkei-nek nevezett területen több Fachwerk oromzatú épületre bukkant, vagy tárta fel emléküket 16 , bizonyítva, hogy a többször idézett, Fényes Elek által 1858-ban közölt rajz nem egyedi esetet ábrázol. 17 Közülük vannak olyanok, amelyek nem sokkal a németek betelepedése után készült, pl. Kisnyárádon 1757-ben (itt a tetőtér belső osztófala is Fachwerk). Figyelemreméltó azonban, hogy ezeknek az épületeknek a fala soha sem Fachwerk, pedig van erre is példa a Dél-Dunántúlon: egy 1925-ben készült fényképen a Baranya megyei, sőt ormánsági Kemse temploma hajójának fala egyértelműen ilyen technikával készült! 18 Úgy vélem, hogy a „fiókos" szerkezet egy kísérlet volt arra, hogy az új telepesek valahogyan folytassák építészeti hagyományaikat a 13- Az ilyen településszerkezet nem is teszi lehetővé a szerves bővülést, ezért az a későbbiekben az egyik kivezető út mellett következett be. Gheorghiu 1999: 51.8. kép 14. Az eredeti felirat: „A. B. C. D. Sunt quatuor Domorum Species exquibus Pagi constant. A. Repreaesentat Dornum ex argilla contusam. B. ex viminibus contextam. C. ex tegulis incoctis constructam. D. ex glebis argillaceis con/ectam." 15. Miller 1947: 64-65. 16. Imre-Lantos 1988: 5; L. Imre 1986. 17. pl. Barabás-Gilyén 1987: 66; Zentai 1991: 78. 18. Zentai 1991: 44.
