S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)

Csoma Zsigmond: Vajkai Aurél szőlészeti-borászati vizsgálatai

berek szőlőinek fajtái lettek. A Balaton-felvidéken ugyanakkor már a sikeres ma­gyar csemegeszőlő fajtákat, a korabeli világhírnévnek örvendő újdonságokat is termelték, mint a Csabagyöngyét, az ezeréves Magyarország emlékére nevű híres Mathiász fajtákat. 2 ' A szőlőket tavasszal bakhátra kapálták, 24 ami a középkori mélyművelés, az egykori ásó használatának, majd az ezt felváltó mély parragkapálásnak az emléke. 25 A paraszti racionalitás példája, hogy a kikapált gazt szárítás-fonnyasztás után a marháknak adták takarmányul. A szőlőkaróra kiakasztott lókoponya rontásel­hárító, jégeső elhárító hatása a Kelet-Európa észak-keleti részében élő lókultusz emléke lehet 2 ", bár a birkafejek is kikerülhettek a karóvégekre szüretkor, a csipegető madarak számára. A csöbör a puttony elterjedése előtt használt szőlő- és folyadékszállító eszköz. Ennek a középkori eszköznek és bor űrmértéknek a használatát a puttony szorí­totta ki. Vajkai szeme láttára, ezekben az években terjedt el és nyert tért a szőlő­zúzó gép (a szőlődaráló, a szőlőmalom), ami a szőlő lábbal tiprását, taposását váltotta fel. Ezzel meggyorsította a szőlő lényerését, a szőlőbogyók összetörését. A paraszti újítások és szükségmegoldások nem kerülték el figyelmét, pl. amikor a kézi szőlőtörő, a muszkolónak nevezett fabunkójú eszköz helyett ágyúlöveg hüvelyt használt fel az egyik gazda. 27 A szüreti gulyás elfogyasztása egy közös tálból még középkori ételfogyasztási szokást tükrözött. A tiprók oldalánál földbeásott gödröt figyelt meg, ami a kinyert must felfogására szolgáló egyfenekű dongás edény helyét jelezte. 28 Ez az antikvitásban is ismert módszer volt, mind a görög sziklákba vájt préselő helyeken, mind a római kori Pannóniában, a feltárt kő présaljaknál. Vaj kai még sok regős (főfás, bálványos) prést talált a présházakban, ami az eszközváltás meg nem történtét jelzi ennél az eszköztípusnál 1939-ben. A prések előtt Cserszegtomajon, a Veszprém megyeiekkel szemben bárdolt gerendákból kiala­kított tipró részek voltak. 29 De már ebben az időben nem tiporták a szőlőt, hanem a darálót állították ide. A funkció itt tehát megmaradt, a szőlőbogyók összetörésére használták a tiprókat. Törkölyös savanyúpaprikát is készítettek Cserszegtomajon, a hordókba rétege­sen rakott paprika és törköly segítségével. 30 Maga a törkölyös savanyítás középkori általános eljárás volt, amit az újvilági paprikával a XIX. században is alkalmaztak. Az ürmös készítését részletesen le­írta, a rácürmösön kívül valamennyi ürmösfélét, mustkészítményt ismerték." A pinceeszközöknek részletes rajzát adta Vajkai, a hordókészítés, a boros don­gás edények készítésével együtt. A faabroncs emléke még élénken élt 1939-ben, sőt még egy tréfás találós kérdést is rögzíthetett: „Tölgyfatusak magyarómadzag Guggonaggya marokbaszirítja. Mi az ?" 32

Next

/
Thumbnails
Contents