S. Lackovits Emőke (szerk.): Emlékkötet Vajkay Aurél születésének századik évfordulójára (Veszprém, 2003)
Petánovics Katalin: Vajkai Aurél érdemei az ősfoglalkozások (gyűjtögetés, vadászat, halászat) vizsgálatában
Balatonkenesén a tatárlikakban tartották a halászok szerszámaikat és hálóikat. A jeges halászatnak két nagy ellensége van. Az egyik a köd - ebből a kutyája szokta kivezetni a halászt - a másik a hirtelen felmelegedés okozta rianás, amelynek sok ember esett áldozatul/ 5 Indulás előtt a halászok sokszor a jégre térdelve imádkoztak a szerencsés hazaérkezésért. 46 1929-ben, az emlékezetes kemény tél idején még nagyban ment a jég alatti halászat, 1940-ben viszont már Balatonföldváron idegenforgalmi látványosságként szerepelt. A szerszámkészletét utoljára 1957-ben használták. 47 A nyári öreghálós, gyalmos halászathoz a halászoknak társulniuk kellett. A felszerelést a céhszervezetben s a szabad társulásokban egyaránt a halászok közösen állították elő és a zsákmányon is közösen osztoztak. A nyílt vízen két hajóról vetették ki és kerítették be a hálót. Főként éjjel halásztak. Ezek a halászatok majdnem mindig a part közelében zajlottak, egyedül a jeges halászatnál mentek a Balaton közepébe. 48 1872-ben az ipartörvény érvénybe lépése után Keszthelyen a halászcéh még tíz évig együttmaradt, s csak azután szűnt meg. 1884-ben megalakult a mindöszsze öt évig működő Balatoni Halászszövetkezet, amelybe minden földesúr, tőkés bérlő és hivatásos halász belépett. 1888-ban a halászati törvény alapján megalakult a Balatoni Halászati Társulat, 1900-ban pedig a Balatoni Halászati RT. 49 A gépesítés a század elején lassan haladt, és a Halászati RT halász napszámosai „szedett-vedett ruhájú fáradt emberek voltak", akik éjjel jártak halászni, és kézi erővel evezve indultak mindennap a munkába. 50 Pedig ekkor már sokhelyütt bevezették a gőzhajóvontatást, és 1928-tól a hálót motoros csörlő húzta. Az igazi nagy változást a tiszai halászok megjelenése hozta a Balatonba. Ők tanították meg a balatoni halászokat a Balatonon addig ismeretlen nagyságú hálóikkal a tömeghalfogásra, a halak tartósítására (sózás, szárítás), 51 amellyel lehetővé tették a halászok számára az egész éves keresetet. Példájuk nyomán lett általánossá a könnyű deszkahajó a nehézkes balatoni bödönhajó helyett, 52 a kishalászat kelléktárát a kétszárnyú hálóvarsával és a dobóhálóval gazdagították. Ez utóbbiról Jankó János és Vajkai Aurél is azt gondolta, hogy szűk körben terjedt el, s a századfordulón már nem is használták. A közelmúltban még az orvhalászok kezén láttam, akik hibátlanul el is tudták készíteni. 53 Vajkai sajnálkozva említi meg a könyvében, hogy a Balaton környéki múzeumokban (Keszthelyen, Veszprémben, Kaposvárott) csak néhány darab halászati tárgyat őriznek, mert „a maga idejében elmulasztották a kevésbé jelentősnek látszó, igénytelen halászati eszközöket begyűjteni." 54 55 Valóban, a veszprémi múzeum halászati gyűjteménye 1971-ben mindössze 27 db volt, 56 az idevágó kaposvári adatot nem ismerem, de úgy vélem, hogy a keszthelyi múzeum 649 darabot számláló gyűjteménye kellően reprezentálja a Balaton környék halászatát. 57
